Zágrábnak utcaművészeti fesztiválja is van
Vannak épületek, amiken már csak a Street Art segíthet. Az EKF most kiírt pályázata lehet, hogy alkalmas erre? Mindenki tudna kapásból legalább három-négy olyan csúf épületet említeni, amitől rossz kedve lesz, ha ránéz.
Nálam az abszolút győztes ebből a szempontból a Veszprém Hotel, mindjárt utána következik az új körgyűrű és aluljárók betonfala kívülről, a közlekedés felől, továbbá a volt pártház és a volt szakszervezetek háza. A nagyvilágban számtalan példa van rá, hogyan lehet ilyen és hasonló építészeti melléfogásokat elviselhetővé tenni. Sőt, valami látványosat kihozni belőlük.
Virágzik a Street Art London, Berlin szürke betonfalain, romos tűzfalain. A legnagyobb street art művész, Banksy rajzai már bekerültek a műkereskedelembe, és árverési rekordokat döntenek. Most adták el 16,7 millió fontért azt a rajzát, amivel a brit egészségügyet támogatja a Covid idején. Szuperhősökként ábrázolja rajta az ápolónőket.
Jó, tudom, Veszprém nem világváros. Ám azért most, hogy 2023-ban mi leszünk Európa egyik kulturális fővárosa, rajtunk lesz a világ szeme. Jó lenne, ha arra is lehetne pályázni, hogy kifessék Veszprém legrondább falait! Most nyílt meg például az utcakép fejlesztési program pályázata, illetve a kulturális-művészeti projektekről szóló pályázat, ezekben szerintem meg lehetne találni a helyét.
Déli szomszédunk fővárosában, Zágrábban már térkép is a turisták rendelkezésére áll, így segítik felkeresni a legjobb falfestményeket, amik igazán látványosak. Vannak köztük viccesek, komolyak, hiperrealisták, szürrealisták és geometrikusak egyaránt. A horvát fővárosnak van utcaművészeti fesztiválja is, náluk például ez a fesztivál ír ki pályázatokat és pénzeli a festőket. Meg is van az eredménye, ezen a linken megnézhető a legsikeresebb 69 zágrábi utcai falfestmény fotója.
Veszprémben és környékén is sok jó képzőművész él valódi megmutatkozási lehetőség nélkül. Hátha kedvet kapnának a falfestészethez, ha elindulna egy street art projekt.
Ezek az érdekes falfestmények nem firkák, szó sincs bennük lázadásról, vagy mit tudom én miről, amit utálnak a konzervatívok, szóval amit nem mindenki szeret. Inkább azt mondanám, hogy a kreativitás, a világról, az életről való gondolkodás sajátos változatai. Olyan szabad alkotók megnyilvánulásai, akik nem múzeumoknak dolgoznak, hanem az utca népének, azt akarják, hogy a köztereken sokan szembesüljenek a munkáikkal.