Covid / Kultúra / Egyéb · 2021.03.28.

Kerítéskiállítás

A Rózsa utcában adnak a Street Artnak

Épp’ tankolok a Rózsa utcánál lévő benzinkútnál, amikor egy hölgy – maszktakarásból – megkérdezi: „Mondja! Miért csinálja?”

Bocsánat asszonyom, de mit? Hát a kerítéskiállítást, amiről az újságban olvastam.

Köszöntem az érdeklődést, majd a helyzetnek megfelelő rövidséggel meséltem, az előzmények nélkül.

Húsz éve rendezhetek kiállítást a kapolcsi buszmegállóban, a Művészetek Völgye boldog napjaiban.

Azóta mesélek az amúgy sem szűkszavú képeimről.

Húsz éve kapok vállveregetést és persze érdektelenséget a völgyjáróktól.

Tavaly ránk köszöntött ez a szinte sosem volt korona-félelem.

Azóta igyekszem – a magatartási, távolságtartási szabályokat betartva – új megoldásokkal jelentkezni, példát mutatni. Erről szólt a belváros üres kirakatában, novembertől tavaszelőig tartott kirakatkiállításom is.

Olvastam, hogy a Google szuperkamerás autói újra fotózzák a várost.

Nosza, adjunk a Street Artnak és az utcaderűnek!

A házunk előtt egy randa, betongyámos faoszlop áll. Kreáltam rá egy faarcot, loncbozontos frizurával. Az erről készült fotó adta az ötletet: rendezzek kerítéskiállítást, amolyan spontárlatot.

Pár éve mesterembernek vázoltam fel utcai kerítésünk vízszintes deszkáit. Akkor nem gondoltam, hogy ilyen ideális, könnyen építhető, pandémia-kényszer kiállítás installációt álmodom.

Jogos a kérdés, hogy miért csinálom. Válaszom egyszerű: csak! Mert nem ártok vele senkinek és semminek, ráadásul derűt varázsolok vele az utcán maszkot hordó emberek arcára.

Már a tavalyi karanténhetekben is rá kellett/lehetett érnem arra, hogy napi gondolatokat írjak a közösségi médiába. A Covid-dac-három elnevezés a helyzettel való dacolás szándékára és a harmadik hullámra utal. Remélem, nem lesz negyedik…

Példámat lehet követni! Sok a kerítés, sokan vagyunk bezárva, sokan kutatjuk a jövő lehetőségeit.

Végül néhány kerítéstárlat tapasztalat:

Március 27-e, szombat szeles, napsütéses délutánján, kettő és hat között történt ez-az.

Úgy harmincan sétáltak, bringáztak erre. Autó is lassított.

Voltak régi ismerősök, akik csak ezért jöttek a Rózsa utcába. Velük hosszan beszélgettünk.

Akadtak érdeklődő szomszédok és persze olyanok is, akik majd legközelebb…

Volt, aki úgy ment el a képek előtt, mintha azok ott se lettek volna.

Érthető. Más gondjai is lehetnek. Mit bohóckodik valaki ezekkel a képekkel…

A legérdekesebb az volt, aki EKF kitűzővel a maszkján pattant le a kerítés észleléséről…

Kedves Kukac-olvasók! Kérdezem, hogy folytassam-e?

Debreczeny Zoltán

Hozzászólások

hozzászólás