Közérzet · 2018.02.25.

KÖZGYŰLÉS – A jövő költségvetése és ami kimaradt belőle

Ellenzéki nem és tartózkodó szavazatok mellett fogadta el a fideszes többség Veszprém város idei költségvetését. A vélemények megoszlottak, de megtudhattuk azt is, mi a 2018-as büdzsé „szexepilje”.

Idén 19,8 milliárd forintból gazdálkodik a város. Ez – hála a pályázati forrásoknak – ötven százalékkal több a tavalyinál. Fejlesztésekre és felújításokra a 46 százalékát fordítják. Porga Gyula polgármester a biztos jövő költségvetésének nevezte az anyagot, és kiemelte, sohasem volt még ilyen mértékű a beruházási ráfordítások aránya. Az önkormányzati adósságkonszolidációt ért kritikákat cáfolják a tények, mondta, mert a hitelek átvállalásával a kormány megadta az esélyt a településeknek a szabad döntésekre, ezzel biztosítva a helyhatóságok önállóságát.


Erős város erős költségvetése

Ovádi Péter, a Fidesz frakcióvezetője szerint a beruházások költségvetése példaértékű. Említette az állatkerti fejlesztést, az épülő kettős körforgalmat a belvárosban, a színház felújítását és az uszoda kivitelezésének elkezdését, valamint a szabadságpusztai kerékpárút megépítését. Emellett örömét fejezte ki, amiért a képviselőcsoport javaslatait elfogadta a polgármester (ki másét fogadta volna el amúgy?), ilyen volt például az állatvédők támogatása, többletforrás a kulturális egyesületeknek, olimpikonok felkészülésének biztosítása. Czaun János hangsúlyozta, összesen egymilliárd forint jut Gyulafirátót és Kádárta területére, ebből többek között új óvoda épül, megújulnak az orvosi rendelők és elkezdődik a Németh utca rekonstrukciójának első üteme. Baumgartner Lajos a „stabilitás” jelentőségét emelte ki, valamint az Egry úti óvoda fejlesztését, járdaépítést az Egyetemvárosban és a stadion felújítását. Némedi Lajos alpolgármester szerint ez egy erős város erős költségvetése.

Szóhoz jutnak a csendesek

Hegedűs Barbara az északi iparterületre tervezett fejlesztésekre és a Házgyári úton lévő szociális bérlakások felújítására tért ki. Halmay György szerint érdemes és jó dolog veszpréminek lenni, mert itt békében és biztonságban élhet minden korosztály. Az óvodai beruházások mellett ő szót ejtett egy munkásszálló kialakításáról a Pápai úton.

A költségvetési vitában az a jó, hogy ilyenkor azok a képviselők is megszólalnak, akik az év többi részében általában csendben ülik végig a közgyűléseket. Tóth Györgyi megnyugtató jövőképet olvasott ki a büdzséből, és külön örült az állatmenhelyeket működtető szervezetek támogatásának. Takács László a biztonságot tartotta fontosnak, hiszen idén húszmillió forintot költenek közterületi kamerák felújítására. Stigelmaier Józsefné szerint biztonságos a költségvetés. Veszprém városa szerinte idősbarát, fiatalbarát, családbarát – szürkebarát, utóbbi kiegészítés az ellenzék soraiból hangzott el, derültséget keltve a teremben.

és ami kimaradt a költségvetésből

Az ellenzék már kritikusabb volt. Hartmann Ferenc (MSZP) szerint Janus-arcú a költségvetés, mert ugyan a fejlesztési célok fontosak és támogathatók, de számos szükséges terület kimaradt belőle. Mint mondta, a városba vezető közlekedési kapcsolatok megújítása nélkül nem fejlődhet Veszprém, és ezen a téren jelentős elmaradások vannak. Nincs kormánydöntés például a 8-as főút déli elkerülőjének kétsávosításáról és külön szintű csomópontjaink megépítéséről, a rátóti-kádártai elkerülő kivitelezésének megkezdéséről. A kormány nem támogatta az intermodális csomópont pályázatot sem, az önkormányzati cégeknél pedig a rezsicsökkentésnek nevezett „nemzeti szemfényvesztés” több százmilliós adósságot okozott. A kézilabdacsapatnak kölcsönadott hatszázmillió kapcsán hozzátette, az összeg például öt évre elég lenne a kiemelt művészeti fesztiválok támogatására, és több, mint amennyi kommunális, idegenforgalmi, gépjármű- és telekadóból évente befolyik a költségvetésbe. Kitért Jutaspuszta és Csatárhegy sorsára is, ezekre a területekre nyolc éve alig költött a város.

Gerstmár Ferenc (LMP) szerint az adósságkonszolidáció miatt jelentős fejlesztés csak kormányzati akarat esetén valósulhat meg. Szerinte fontos lenne a bérlakások építése is, valamint le kellene cserélni a helyi járatos buszokat, javítani kellene a vasút elérhetőségén, hozzá kellene járulni a panelépületek szigeteléséhez és azbesztmentesítéséhez, a Csererdő talajszennyezettségének megszüntetéséhez. Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) úgy vélte, akkor lesz jó veszpréminek lenni, ha a bérlakás-program esetén nem csak a Házgyári út 1-re gondolnak. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a közvilágítás bővítése több helyen szükséges lenne, például Jutaspusztán is.

Elmúlt huszonvalahány év

Katanics Sándor (DK) szerint vitatható a költségvetés és rossz a rangsora. Továbbra is problémás a buszközlekedés és a külső körgyűrű is, és ő is szóba hozta, hogy ma már nyomokban sem lelhető fel az, amit néhai Horváth Balázs önkormányzatiságként megálmodott.

Reagálásában Brányi Mária alpolgármester úgy fogalmazott, a veszprémi identitást tükrözi a költségvetés, és korrekt vagyongazdálkodás jellemzi ezt az évet is. Nem emlékezett arra, hogy 2006 előtt a város vásárolt volna például ingatlanokat, az elmúlt években viszont erre számos alkalommal volt példa egy-egy fejlesztés esetén. (Ezt az állítását egyébként Hartmann Ferenc tényekkel cáfolta, példaként hozva az Aréna területét, az Aranyosvölgyi fejlesztéseket, a Stop-Shop területét vagy éppen az utóbbi mellett lévő ingatlanokat, amelyeken lakóövezetet hoztak létre.)

A bérlakásokat firtató kérdésekben az alpolgármester asszony könnyen megtalálta a „bűnösöket”, természetesen ebben nekik semmilyen felelősségük nincs, ez (is) az elődök hibája, hiszen anno ezer bérlakással rendelkezett az önkormányzat, csak ezeket később értékesítette a város. Amúgy pedig most is több száz lakás épül éppen magánberuházások keretében, szóval szerinte ebben az ügyben nem kell az önkormányzatnak szerepet vállalnia. Probléma megoldva.

Porga Gyula túlzónak nevezte az ellenzéki felvetéseket. Szerinte nem csökkent az önkormányzatok önállósága, hiszen régebben is kilincseltek, csak akkor normatív támogatásért, címzett állami támogatásokért ment a harc. Szerinte nem Janus-arcú a költségvetés, hanem kifejezetten szép. Lehet, hogy „esőcseppek vannak a gyönyörű szép arcon, meg van egy-két szeplő, de ez inkább a szexepiljét erősíti”. Ez sem győzte meg az ellenzéket túlzottan, ízlések és pofonok ugyebár, így tizenhárom igen, három nem, két tartózkodás mellett fogadták el a rendeletet.

[stextbox id=”black”]

A polgármesternek nem feladata a nyomozás

Katanics Sándor napirend előtt ismételten a Min-Tech Kft.-nek elengedett, mintegy tízmillió forintos kötbér és a Némedi Lajos alpolgármester házfelújítása közötti összefüggésekről kérdezett. (Bővebben itt írtunk a témáról.) Elmondta, a nyomozást az ügyben a Somogy Megyei Rendőr-Főkapitányság elévülés miatt megszüntette ugyan, ám ezt a határozatot január 22-én a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte és a nyomozás folytatását rendelte el. Azt tudakolta Porga Gyulától, kíván-e végre cselekedni az ügyben, megkísérli-e bármiféle módon korrigálni, amit eddig elmulasztott, például egy belső vizsgálat elrendelésével. A polgármester válaszában kifejtette, nem feladata a nyomozás.

[/stextbox]

Drahos Nikolett






[fbcomments]