Legszívesebben sírva fakadna az ember tehetetlen dühében a demokrácia leépülése láttán Magyarországon. A Freedom House legújabb jelentése szerint Magyarországon gyengültek a demokratikus intézmények leginkább az elmúlt húsz évben. Szerbiával, Ukrajnával, Koszovóval vagyunk egy szinten.
Hogyan jutottunk idáig? A háborúval sújtott Ukrajnával és a háborús sebeit mai napig gyógyítgató Szerbiával vagyunk egy szinten, ami a demokráciát illeti. Valamint Koszovóval, ahol a mai napig sem sikerült az ott élő népek közötti viszony demokratikus rendezése.
A Freedom House legfrissebb felmérése szerint 29 ország közül Magyarországon romlottak leginkább a demokratikus körülmények. Azért ebben mindannyian benne vagyunk, amiért hagytuk, hogy így legyen. Hetes skálán pontozta a Freedom House az országokat. Az 1-es a demokrácia legalacsonyabb, a 7-es a legmagasabb szintjét jelöli. „Az összesített pontszám többek között a választások szabadsága, a média és az igazságszolgáltatás függetlensége osztályzataiból alakul ki, vagyis nem az országok kormányait, hanem a demokráciához szükséges intézmények helyzetét minősíti” – magyarázza a HVG cikke.
Magyarország 3,57 pontot kapott, azzal a megjegyzéssel, hogy egyre több, autokráciákra jellemző vonást mutat. Mit kell érteni ez alatt? Például azt, hogy vannak bíróságok, de nem teljesen függetlenek, van szabad sajtó, de alig tudja fenntartani magát, mert alig valaki meri támogatni, vagy hirdetni benne. Vannak ellenzéki pártok, de a kormánypártok azonnal ellehetetlenítik a működésüket, ellenséget kreálnak belőlük az állami pénzen abnormálisan felturbózott médiahálózatukkal. Lehet szabadon beszélni, de a munkahelyét kockáztatja az ember ezáltal. Van parlament, de az ellenzék szavát falra hányt borsóként kezelik benne. Van választás, de azzal nem igazán lehet változást elérni.
A HVG már említett cikke szerint a szövetségesek megválasztása is hozzájárulhatott Magyarország osztályzatához. Orbán Viktornak Putyin orosz elnökhöz, a kínaiakhoz, valamint Szerbia elnökéhez, és a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökéhez fűződő furcsa kapcsolatai is rontanak Magyarország megítélésén.
A magyarországi kormánypolitika egyre inkább a populisták táborába sodorja az országot. A definíció szerint a populizmus „olyan ideológia, amely a társadalmat két antagonisztikus csoportra, a köznépre és a korrupt elitre osztja, és amely azt állítja, hogy a politikának a polgárok akaratának kifejezése kell legyen”. Közben meg dehogy. Bebeszéli a népnek, hogy mi is az ő véleménye.
A demokrácia lenne szó szerint a nép uralma, olyan kormányzás, amely a lakosság érdekében működik. A római korban a populizmus kifejezést olyan politikai mozgalom megjelölésére használták, amely a „közönséges” polgárok érdekeit képviselte. Nagyjából ez megmaradt a mai napig, hiszen a demokraták a populistákat hamis és irreális ígéretekkel és olcsó demagógiával vádolják, amellyel „alacsony” érzelmeket és szenvedélyeket próbálnak felébreszteni az emberekben, és ezzel elnyerni támogatásukat. Sajnos a tömegek ezeket a hamis ígéreteket általában el is hiszik. Csak meg kell nézni a mai állapotokat.
Vezető kép forrása: index / Faragó István
