Kezdődhet az előadás, függöny fel! Ezzel a felszólítással, a Janika című darab utolsó mondatával indította Vándorfi László a Pannon Várszínház évadnyitó társulati ülését – alig három héttel az évadzáró után.
Az igazgató több jó hírrel is szolgált indításként:
– A színház közönsége az elmúlt évadban 217 előadást láthatott, nyáron plusz 42-t. A színháznak most, szeptember közepén már több bérletese van, mint az előző évad egészében volt. Bevételeink döntő része a jegyeladásokból és a tao-ból származik. Retro-bérletünket, amely az inotai színházterembe érvényes, már 720-an vásárolták meg, ami azt jelenti, hogy mind az öt bérletes előadásunkat kétszer visszük Inotára a főleg várpalotai és székesfehérvári nézőknek. Még egyszer szeretném megemlíteni, hogy 2017-ben a Pannon Várszínház társulata elnyerte a megyei Prima díjat, amire nagyon büszkék vagyunk, ahogyan arra is, hogy a táncfesztivál és a retro-színház része az Európa Kulturális Fővárosa 2023-pályázatnak
Vándorfi László elmondta még: biztatónak tartja, hogy Fekete Péter kulturális államtitkár a minapi tatabányai országos színházi évadnyitón bejelentette, ő az egységes kultúrát képviseli a „kultúrharc” közepette. Ezután ismertette a 2018/2019-es színházi évad programját, amelyről már egy korábbi sajtótájékoztató kapcsán itt írtunk.
– Egyetlen év se teljen el anélkül, hogy minden gyerek igazi színházi élményben részesüljön! – folytatta. – Ehhez pedagógusok, önkormányzati képviselők segítségét kértük és kapjuk. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánysággal közös akcióink is folytatódik. Ennek idei jelszava: Védd magad okosan! Második évada következik a Főpróba-bérletünknek. Ezekre az előadásokra hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő embereket és az őket gondozókat hívjuk meg, olyanokat, akik egyébként nehezen vagy sosem jutnának el színházba.
Az igazgató köszönetet mondott a Pannon Várszínház közönségének, az intézmény szponzorainak, valamint a kultúra egyéb képviselőinek a támogatásért, és sikeres évadkezdést kívánt a Veszprémi Petőfi Színháznak, illetve a Kabóca Bábszínháznak.
– Néhány számot mondanék – kezdte Mészáros Zoltán, az Európa Kulturális Fővárosa 2023- pályázat művészeti tanácsának elnöke. – 29 múzeum, 58 könyvtár, 13 színház, 4 színházi fesztivál, 9 nemzetközi kortárs művészeti fesztivál, 7 zeneiskola, 9 zenei fesztivál, 12 egyetem és főiskola. Litvánia második legnagyobb városa, a 300 ezer lakosú Kaunasz büszkélkedhet ezekkel az adatokkal. Kaunasz 2022-ben lesz Európa kulturális fővárosa. Azt a nemzetközi térfelet, ahová Veszprém be akar lépni, inkább ezek a számok jellemzik, de több mint tíz, 10 ezer lakosúnál kisebb település is volt már kulturális főváros. Mint ahogy köztudott, mi a balatoni régióval együtt adtuk be a pályázatunkat. December 10-én látogatja meg a várost a nemzetközi zsűri, 12-én és 13-án prezentálja a három döntős, Veszprém, Debrecen és Győr a pályázatát, a bizottság pedig december 14-én hirdet győztest. Erősebb jövőképet, erőt, segítséget nyújtunk a kulturális intézményeknek, ezért indultunk el ezen a pályázaton.
– Nem tudom, Veszprémen kívül van-e még az országban olyan város, ahol a családsegítő szolgálat vezetőjét meghívják egy színházi évadnyitó társulati ülésre – vette át a szót Horváthné Kecskés Diána, a Veszprémi Családsegítő Szolgálat vezetője. – Vándorfi Lászlónak volt arra szeme és füle, hogy egy bizonyos réteg nem jut színházi élményhez. Köszönöm neki és a társulatnak, hogy gondoltak a hajléktalanokra, idősekre, fogyatékkal élőkre, rászoruló családokra!