A Gizella Nőikar hagyományos programzáró hangversenyét vasárnap este hallhatta a közönség a megyeháza Szent István-termében. Ám a koncert ez alkalommal sokkal több volt, mint a Gizella-napok rendezvénysorozatának magas művészi színvonalú megkoronázása.

A Borbásné Gazdag Gabriella vezette kórus és vendégeik ezen az estén azért álltak színpadra, hogy egy mozgássérült lány, Üveges Katalin lakóotthonba kerülését segítsék.

Kata történetét itt írtuk meg február elején.

20180513_194332

Azóta szépen gyűltek a támogatások, de sokáig nehéz volt elhinni, hogy tényleg sikerülni fog. A nagy áttörést egy egymillió forintos(!) adomány jelentette, nem tudni kitől, mert az utalás anonim érkezett. Ha olvassa az illető, vagy eljut hozzá a hír, ezúton is köszönetet mondunk érte! A cikkben még azt írtuk, összesen 4,5 millió forintra lenne szükség. Kata közben számot vetett a realitásokkal, és egy másik szobatípusra jelentkezett be a leendő otthonban, amihez 3,8 millió forint is elég. Örömmel tudatjuk mindazokkal, akik segítették őt, hogy mostanra 3,6 millió gyűlt össze a számláján, és ezzel már továbbléphetett. Megkötötte a szerződést az otthont megálmodó, neki amúgy munkát is adó Nem Adom Fel Alapítvánnyal, kifizette a nyolcszázalékos foglalót, és bizakodón várja, hogy a jövője megnyugtatóan elrendeződjön. Remélhetőleg érkeznek még felajánlások, hiszen az összegnek némi híja van, és persze a berendezkedéshez is szükség lesz majd munícióra.

A Gizella Nőikar tagjai – külön köszönet a karvezetőnek, Dénes Zsuzsannának és Martonné Szilas Katalinnak – a Veszprém Kukac írását olvasva kezdtek el gondolkodni azon, hogyan is járulhatnának hozzá Kata álmának megvalósításához. A koncert, mint kiemelt városi rendezvény ingyenes volt, jegybevétel tehát nem keletkezett, de kiváló alkalmat jelentett az adománygyűjtésre. Szórólapjuk, plakátjaik már Kata fényképével és a közönséghez szóló felhívással jelentek meg, a hangverseny helyszínén pedig ott volt az adománygyűjtő doboz, amiben – bár nem volt zsúfolásig telt ház – 211 200 forint gyűlt össze!

Elmondhatatlan Kata hálája és öröme, aki másnap ezt írta nekem: „Köszönöm a lehetőséget, hogy megmutathattam: egy sérült is lehet ügyes.” És még ezt is: „Nekem tényleg az életcélom a segítés, és ha sikerül Pest, akkor szeretnék jobban segíteni a többieknek.”

Kata ugyanis, aki egy születési trauma miatt vált mozgássérültté, miközben az értelme kristálytiszta maradt, azért szerzett az informatikus-közgazdász végzettsége mellé egy ifjúságsegítő oklevelet is, hogy a sorstársait képviselhesse, értük dolgozhasson. Mert sokan vannak, nagyon sokan a hozzá hasonlók, gyakran magukra hagyatva és eldugva a világ elől. Kevesen olyan elszántak közülük, mint ő, akinek a keresztény hit mellett az ad erőt, hogy a lakóotthonért minden követ megmozgató alapítvánnyal együtt vallja: amíg nem adod fel, legyőzhetetlen vagy!

Vasárnap este a Gizella Nőikar, a dániai Faaborgkoret Vegyeskar Ole Kongsted vezetésével, a nagyon fiatal és nagyon virtuóz Teleki Gergő zongoraművész, valamint a műsor konferansziéja, Asztalos István szíve egy célért és egy ütemre dobbant. És ez a szívdobogás senkit nem hagyott közömbösen. Kata és az édesanyja az első sorban ültek, a fellépők és a közönség melengető lélekhullámainak fókuszában. Arra a két órára talán el is felejtették a hétköznapi gondokat, a téli nagy esésüket, amikor az anyuka keze-lába összetört, a szorongást, hogy mi lesz Katával, ha ő már nem lesz. Van az a mondás, hogy a szeretet a legnagyobb megtartó erő. Kata, tartson ki soká a vasárnap neked összekészített szeretetcsomag!

Hozzászólások

hozzászólás