Tűz és fény – rendhagyó tudósítás egy rendhagyó fényfolyamról

17-én 17 óra után megtudhattuk, milyen tűz és fény a veszprémi tanárokban, milyen fénnyel ragyog szellemük. A pedagógusok eddig nem látott összefogással hívták fel a közoktatás helyzetére a város országgyűlési képviselőjének, polgármesterének és oktatásirányítóinak figyelmét. Rendhagyó fényfolyamuk bevilágította a belvárost.

Rendhagyó fényfolyamhoz rendhagyó tudósítás illik. November 17-én falak törtek át Veszprémben: a megyeszékhely pedagógusai példát adtak összefogásból, példát adtak, milyen méltóságteljes lehet egyszerű követelések kézbesítése. Példát adtak személyes bátorságból, kiállásból. Példát adtak szellemes hozzászólásaikkal. Példát adtak, miképp lehet százakat megmozgatni veszélyes eszközök használata közben. Tűz és fény ragyogta be a várost.

A szabadság ikonikus alakjának, Kossuth Lajosnak szobra elől induló fáklyák fényfolyammá adódtak a belvárosi vonulás során. Az első megállónál levelet akartak átadni a város országgyűlési képviselőjének, de üres irodát találtak. Felolvasták követeléseik 10 pontját, s kérték Ovádi Pétert, azokat jelentőségüknek megfelelően képviselje a Parlamentben, hogy országgyűlési képviselőként a választók és ne egy politikai tömb, tömörülés érdekeit tartsa szem előtt.

Nyújtson be módosító javaslatot, kezdeményezze, hogy a pedagógusok sztrájkolását ellehetetlenítő, azt észrevétlenné és nevetségessé tevő korlátozást eltöröljék. Kérték, azonnali hatállyal vizsgáltassa felül a két középfokú veszprémi szakképzési intézmény egy épületbe történő összevonását. Követelték, hogy nyilvánosan határolódjon el a pedagógusellenes kijelentésektől, melyek csupán arra alkalmasak, hogy gyűlöletet keltsenek a tanárokkal szemben.

Az iroda falára ragasztották írásba foglalt követeléseiket, ahogy a veszprémi tankerület Szabadság téri épületére is, ahol a címzettek, sem Szauer István igazgató, sem Kavalecz Gábor és Pap Máté, a Veszprémi Szakképzési Centrum vezetői nem voltak ott. Porga Gyula polgármester hivatalos teendőire hivatkozva nem jelent meg az Óváros téren, de azt üzente, tanulmányozza a kéréseket. A helyszínen a jelenlévők folyamatosan írták alá a tekercs formájú petíciót.

Jelképes helyszínen, Lugossy Mária Az idő című szobra előtt József Attila-verssel kezdődött az ünnepi est Geréd László Áron vetésis diák szavalatával. Koncz Zsuzsa szabadságról szóló dala után Bán Mihály, a Dózsa tanára, a Pedagógusok Szakszervezetének Veszprém megyei elnöke szólt. Őt követte Nagy Bianka az Ipariból, aki slam poetry műfajjal készült, s akinek kérését, a kézfelemelést mindenki teljesítette, mint ahogy mindenki énekelte Bródyék rózsadalát.

Egy jövendőbeli pedagógus, Bruckner Dániel a Pannon Egyetemről gyors számolást tartott, hány száz év kellene ahhoz, hogy fizetéséből lakást vegyen Veszprémben.

Takás Gyöngyi és Bittmann László boteves tanárok állították ki és magyarázták meg a közoktatás bizonyítványát, majd Bittmann László felszólalása végén kérdésével – „Ki, ha nem én?” – hitet tett a tanári pályán maradás és a tiltakozás mellett. Ezt követően ismét egy vetésis diák, Néninger Katarina következett, Nemes Nagy Ágnes Tanulni kell c. versét mondta el.

Komáromi Sándor drámatanár, a Pannon Egyetem mesteroktatója nem lehetett jelen, ezért hozzászólását Zalavári András olvasta fel a Táncsicsból.

19.17-kor szimbolikus fáklyagyújtással jelezték, hogy ugyanez történik ugyanekkor Szegeden, Pécsett és még öt másik nagyvárosban az egymást támogató közös szervezés eredményeként. És ezt a szimbolikus lángot küldik 26-án Budapestre, ahol folytatódik az országos tiltakozás. Az ünnepi est végén a tanárokból, a szülőkből, nagyszülőkből és a diákokból formálódott közösség együtt énekelte a Himnuszt.

A tudósító pedig ezegyszer úgy érezte, a veszprémi részletes dokumentálással nemcsak a fáklyákkal vonuló bátraknak, de a történelemnek is tartozik a rendhagyó írással.

A pedagógusok követeléseinek 10 pontja

A kormányzat és a pedagógusszakszervezetek között az utóbbi egy évben folytatott sikertelen tárgyalások nyomán pártállástól függetlenül a következő pontokban összegezhetők a szakma mellett a diákság, a szülők, nagyszülők követelései:

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a

kormány és a közmédia részéről!

2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését!

3. A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a

pedagógusoknak!

4. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!

5. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!

6. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!

7. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az

egyetemig!

8. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!

9. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!

10. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti

alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!