Ráment az EKF 750 milliója, meg majdnem az egész EKF év, de végül is elkészült a veszprémi vasútállomás korszerűsítésének első üteme. Az összkép megnyerő. Ami hiányzik, talán megvalósul egyszer. Hogy igazán európai legyen.

Az állomásépület homlokzata messziről nézve mutatós, bár a színét még szokni kell. Ízlés dolga persze, de az a békebeli „vasútsárga” jobban illene hozzá. Kár, hogy tetőcserére nem futotta, a régi, szürke palatető úgy „áll rajta”, mint elegáns estélyi ruhán öreganyám barhetkendője. Az oda vezető út és előtte a gyalogos közlekedő teljesen felújítva, a főbejárat és a vágányokra nyíló kijárat akadálymentesített, az ajtók automatikusan nyílnak. Az épület előtt bérelhető elektromos kerékpárok sorakoznak. Szép a váróterem, modern utastájékoztatóval, ízléses, kicsit a régire hajazó padokkal, kulturált mellékhelyiségekkel. Rendben van az épület hátsó frontja is, színes virágokkal lehet majd tovább csinosítani tavasszal. Oldalt, a lépcsők mellett jegyautomata, menetrend kijelző, kutyachip leolvasó eszköz. Utóbbi abszolút bónusz, köszönet érte, akinek eszébe jutott.

Sajnos, a legfájóbb hiány is itt jelentkezik. A vasútállomás felújításából kimaradt a vágányokhoz való feljutás akadálymentesítése. A mozgólépcső nem lenne megoldás, hiszen azt babakocsival, kerekesszékkel nem lehet használni. Marad a lift, ami drága is, meg bonyolult is, mert kettő kellene. Egy a főlépcsőnél, egy meg a külső peronoknál. És akkor még mindig ott a probléma, hogy a vonatlépcsőn hogyan jut fel a kerekesszékes, amikor ez még azoknak se könnyű, akik a saját két lábukon közlekednek. Láttam erre egy ötletes megoldást Jakartában, mutatom róla a fotót. Rámpával kiegészítve, egy pár méteres szakaszon igazi jótétemény lehetne sokaknak. Sajnos nem csak liftre, de rendesebb perontetőre se futotta a felújítási keretből. Így ha esik, áznak az utasok, mert alig van hova behúzódni. Ez főleg akkor kellemetlen, amikor késik a vonat, amint az mostanában gyakran megtörténik. A főlépcső lejárata fölött és mellett ugyan jókora perontető épült, de a vonatot a vágányok mellett szeretik várni az emberek, nem pedig az utolsó pillanatban lépcsőzve rohanni le-fel.

A vasútállomás közvetlen környezete hagy még némi kívánnivalót. A hajléktalanok lebontott nappali intézménye helyét befüvesítették, de ide egy hangulatos közparkot ígértek. Talán majd tavasszal. Erről és a beruházás második üteméről is írtunk a projektindító sajtótájékoztató után, bár annak időpontjáról senki nem beszélt. Létesült viszont egy bekerített kutya- és utasváró, aminek a hasznosságát sokan vitatják. Vannak benne padok meg kutyakakigyűjtő edények, de mégis ki, mikor, mire várakozna benne a kutyusával?

Jó dolog, hogy van egy hatalmas gépjárműparkoló, szinte mindig tele. Ez is mutatja, hogy a veszprémiek szívesen használják a közösségi közlekedést és inkább vonatra ülnek, mintsem autóval járjanak a dolguk után Budapest, Szombathely vagy Győr felé. A minőségén még sokat lehetne javítani, egyszer talán erre is sor kerül. Ugyanígy a buszforduló is lehetne korszerűbb, szebb és komfortosabb, de hogy mikor és miből, azt még homály fedi.

Az EKF programév mindjárt véget ér, ez a pénzcsap bedugul és az egyéb források is egyre gyérebben csörgedeznek. Viszont ami elkészült, az legalább már itt van és a miénk.

Fotók: a szerző