„Aztán évek múlva jöttek az anyagi gondok. Előfordult, hogy fél évig nem kaptunk fizetést, a város SZDSZ-es vezetése pedig azt mondta, nem tud támogatni két kiemelt csapatot, és a férfi kézilabdát választotta. Hagyott minket kiesni.” Ezt Rugovics Vendel egykori, veszprémi, magyar válogatott labdarúgó nyilatkozta egy vele készített interjúban, a Magyar Nemzetben.
Én pedig két kommentben reagáltam rá. Ez volt az első:
„Tudnék azért kötözködni néhány gondolatával, kimondottan a történeti hűség kedvéért. A klubot ugyanis nem az önkormányzat ejtette ki, hanem aki egyszerre eladta a Győrnek Végh Zolit, Bognár Dödit, Bimbó Tomit, Plotár Gyulát, és Rugovics Vendelt. Korábban pedig Sánta Lacit. Akikből – Plotár kivételével – Glázer faragott NB I.-es játékosokat. És miután ezt elérte, elvitette magának őket az ETO-hoz, ahol már ő volt a szakvezető. Tovább is van van. Mondjam még? Már semmi értelme. Elismerve, hogy Vendel a 90-es évek egyik remek játékosa volt.”
Aztán jött néhány olvasói reakció. Az egyik írója így fogalmazott: „Azért azt tegyük hozzá: ha az akkori önkormányzat nem engedi el a csapat kezét, az nem lesz K. J. egyszemélyes klubja. De az akkori városvezetőség szívesebben bájolgott a kézilabda meccseken.”
Úgy éreztem – a pontosság kedvéért –, erre is reagálni kell.
Varga Tamás, akkor tegyük tisztába történelmileg a veszprémi futballnak ezt a dicsőséges szakaszát! 1988-ban még más volt a politikai környezet. Gyuricza László, István János, Csonka Zoltán, Maróti Rezső, Domján Gábor, dr. Sipőcz József zöld utat adott az NB I.-nek. És Jáhni István segítségével (ő volt a mai VKSZ Zrt. elődjének, a Városgazdálkodási Vállalatnak az igazgatója) az élvonal legcsóróbb csapatának két hónap alatt megteremtették az NB I.-ben indulás feltételeit. Őket IS hívják most kommunistáknak. Aztán eljött a rendszerváltás 1990-ben, és a VSE elnöksége – nem az önkormányzat – úgy döntött, hogy magánkézbe adja a klubot. Nem az önkormányzat engedte el a futball kezét.
Itt most kegyeleti okokból nem folytatom, hogy ki volt az az elnökségi tag, aki szorgalmazta a fociklub magánkézbe adását. Rugovics Vendel rosszul tudja, hogy az SZDSZ ejtette ki a csapatot. Ugyanis akkor Fidesz–SZDSZ többség irányította Veszprémet. Itt tehát volt egy apró csúsztatás. Ráadásul azóta sem kötelező önkormányzati feladat a versenysport támogatása, kiváltképpen nem magáncégek támogatása. Legalábbis akkor nem volt divat és gyakorlat sem. Viszont a lehetőségekhez képest mindig támogatták a futballt. Ahogy most is.
Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy amikor a vállalkozó újra porondon volt, rövid időn belül teljesen megszűnt a megyeszékhelyen a felnőtt futball. Úgy, hogy egy pár zokni sem maradt az öltözőben. Amit egyébként az SZDSZ–MSZP városvezetés indított újra Dióssy László akkori polgármester jelképes kezdőrúgásával a Schönherz pályán. A megye I-ből indulva. Ezért fontos, hogy ne történjen tudatlanságból, vagy szándékos ferdítésből történelemhamisítás.
Természetesen erre is voltak rövid válaszok, aztán egyszer csak eltűnt a második hozzászólásom az írás alól. Legalábbis én nem találom.
Ezért raktam itt össze az egészet. Mert az internet nem felejt! És én sem…
Donát Tamás
A képen a veszprémi aranycsapat. Fotó forrása: az MLSZ Veszprém Megyei Igazgatóságának honlapja