A Hősök kapuja kiállítóterében (Vár u. 2.) ma, július 14-én 17 órakor nyílik meg a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből a kismesterek alkotásait bemutató kiállítás, a (S)édes Veszprém.
Veszprémi látképeket, városrészletek ábrázolásait keresve a Laczkó Dezső Múzeum képzőművészeti gyűjteményében kirajzolódik azoknak a festőknek az egészen népes csoportja, akik életük folyamán vagy annak egy szakaszán a nagy múltú városhoz kapcsolódtak, annak helyszíneit festették. A megörökítés tárgya érinti az épített örökség emlékeit – és ebből adódóan nemegyszer mára már megsemmisült épületeket, elpusztult malmokat, lépcsőket, tereket –, vagy éppen a természeti táj csodálatra méltó szögleteit, mint amilyen a Séd-völgyét, partvidékét megidéző számos alkotás. A veduták között szép számmal találhatók a Várnegyedet különböző nézőpontból megragadó festmények, nyilván nemcsak a várost reprezentáló emblematikus értékük, hanem a látvány egyedülálló festőisége miatt is. A régi Veszprémhez visznek vissza az apró kis házak, kanyargós utcák, mára már átépített homlokzatok, eltűnt kapualjak sziluettjei.
Noha a festmények technikai kivitelezése rendkívül változatos (olaj, rézkarc, ceruza), jelentős részük használja az akvarellt, és őrzi az ennek köszönhető kivételes üdeséget, eleven frissességet. A tájképeknél megszokott naturális hűség – alkotótól függően – különböző mértékben fordul az absztrakció dimenziói felé.
Különleges értéke ezeknek a Veszprémet ábrázoló képeknek, hogy felfűzhetők egy évszázad folyamára, hiszen az alkotások a XIX. század végétől a XX. század végéig folyamatosan és hitelesen dokumentálják a város különböző, meghitt részleteit, bizonyítva, hogy azok mindig is lenyűgözték a szemlélőt.
Gerstner Ödön az 1900-as évek elején a plein air festészet modorában, de rendkívüli érzékenységgel és atmoszféra-teremtő tisztasággal festi a számos veszprémi helyszínt a várral, a Margit romokkal, a városházával, a Jezsuita templommal, a Séd-patakkal. Az 1920-as évekre datálódnak Szabó László várnegyedet, Páris Erzsébet várbeli kapukat, az Ostromlépcsőt ábrázoló művei. Az 1960-as évekre tehetők Barabás Gizella mára eltűnt vízimalmokat, a Várhoz vezető utcákat őrző munkái. Mendlik Lajos a veszprémi művésztelepen az 1980-as években készítette a várost ábrázoló munkáit. Dobroszláv József szép Téli vedutáját ezzel szemben egyelőre nem tudják pontosan datálni.
A kiállításon elsősorban akvarelleket mutatnak be, amelyeket ceruzarajzok és rézkarcok egészítenek ki. Ahhoz, hogy a művek egyes nézőpontjait (vagyis azt, hogy a városban pontosan hol is készülhettek) megfejtsék, archív fényképfelvételek és térképek segítenek a látogatóknak eligazodni.
A (S)édes Veszprém kis sarokkal készül a gyerekeknek, ahol a Veszprémet ábrázoló XVI–XVII. századi metszeteket színezhetik újra.
A kiállítás dr. Tevesz Mária művészettörténész ötlete alapján jött létre.
A tárlat megnyitóján Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója köszönti a vendégeket. A kiállítást Porga Gyula polgármester nyitja meg. Hárfán közreműködik Király Nóra.
A (S)édes Veszprém október 16-áig várja a látogatókat.
A vezető képen Gerstner Ödön alkotása. Fotó: LDM