Az elmúlt évtizedben – leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és elterjedésének köszönhetően – megduplázódott a csomagolási hulladékot rendszeresen szelektíven gyűjtők aránya.
Ma már tízből kilenc magyar lakos vallja magáról azt, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot – derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) legfrissebb felméréséből.
Az IKSZ célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól. Az IKSZ által nemrégiben 1023 fő megkérdezésével készített online felmérésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év során 46 százalékról 90 százalékra emelkedett a csomagolási hulladékokat valamilyen rendszerességgel szelektáló lakosok aránya.
Az elv fontosabb, mint a pénz
Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80 százaléka számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont. Az IKSZ felmérésében megkérdezett lakosok 89 százaléka környezetünk tudatos védelmét, 53 százaléka pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben. Zöld szemléletünk megerősödését és az erős elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.
A helyes út döntés kérdése, de még mindig sok a kifogás
A felmérésben megkérdezettek 35 százaléka, azaz 363 fő állította magáról, hogy nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. A nem szelektálók 14 százalékának otthonában fizikailag nincs erre lehetősége, 18 százalékuk arra hivatkozik, hogy a gyűjtés „nagyon macerás”, 21 százalékuk arra, hogy a gyűjtött hulladék „nem fér el”, 13 százalékuk arra, hogy a folyamat „időigényes”, 16 százalékuk arra, hogy „a hulladékgyűjtő sziget messze van”, 15 százalékuk pedig arra, hogy „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt. Az olyan, a szelektív hulladékgyűjtésben beállt változások, mint a ritkább elszállítás, szintén negatívan hatnak a lakosság attitűdjére.
Ki mit gyűjt?
Az IKSZ megvizsgálta azt is, hogy mely csomagolási hulladékot gyűjtik leginkább a magyarok. A megkérdezettek a legnagyobb mértékben, 93 százalékban a műanyag palackokat és flakonokat szelektálják. A papírhulladékot a válaszadók 86 százaléka, a fém– és alumíniumdobozokat 70 százaléka válogatja anyaga szerint. Sajnos a rangsor végén található az italoskarton dobozok szelektív gyűjtése, a megkérdezettek 62 százaléka gyűjt eltérő rendszerességgel.
– Örömteli tény, hogy a felmérésben megkérdezettek immár fele tudja, hogy az italoskarton doboz egy összetett, azaz társított csomagolás, mely papírból, alumíniumból és műanyagból áll – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – A felmérésből az is kiderül, hogy a tejek és gyümölcslevek csomagolását, saját bevallásuk szerint a válaszadók 38 százaléka dobja a kommunális hulladékba. Azonban a lakosság környezettudatosabbnak gondolja magát, mint amennyire valójában az, mert a mért adatok szerint az italoskarton dobozok 80 százaléka végzi a szemétben az újrahasznosítás helyett.
Az IKSZ célja, hogy folyamatosan javítson ezen az arányon, amit tájékoztatással, személetformálással kíván elérni, rávilágítva arra, hogy a tejek, gyümölcslevek csomagolásául szolgáló italoskarton doboz 75 százaléka papír, mely akár ötször-tízszer is újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött italoskarton dobozokból újrapapír termékek készülnek, ezzel több száz fát óvva meg a kivágástól.