Molnár Ernő, a Lokálpatrióták Egyesületének alapító tagja és elnöke levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz a városháza felújításával kapcsolatban. A volt képviselő felvetéseire Gerstmár Ferenc LMP-s képviselő reagált.
Molnár Ernő ezt írja:
A képviselő-testület általunk választott tagjai sok esetben nem a Veszprémi választópolgár érdekeit képviselik, hanem engednek a NER vélt vagy valós elvárásainak. Példa erre, hogy a városháza energetikai megújításának, azaz hőszigetelésének munkálataira 786 millió forintot szavazott meg a testület, 16 igen és két tartózkodás mellett. Igaz, hogy ebből a 786-ból 248 millió uniós támogatási pénz, viszont 538 milliót a veszprémi helyi lakosság adójából fizetne a város. Ezek után belenéztem városunk 2018 évi büdzséjébe, ahol azt találtam, hogy a város helyi adókból tervezett bevétele több mint hatmilliárd forintot, ami így első látásra megnyugtatóan szép összeg.
Gerstmár Ferenc képviselő úr a Veszprém Kukacon megjelent cikkben említi, hogy a tervekben a hőszigetelés kifejezést energetikai megújulásnak hívják. Sőt, abba is beavat bennünket, hogy a város az éves szinten tőlünk beszedett adót már elköltötte, így az önrész biztosításához további fejlesztési hitelt kíván igényelni annak ellenére, hogy már eddig több milliárd forint fejlesztési hitelt vett fel.
Képviselő úr téved, amikor azt állítja, hogy nincs országosan olyan támogatási lehetőség, amely támogatná a tömbházak vagy társasházak hőszigetelését. Az EU támogatásából tíz éve még jutott a társasházak hőszigetelésére. Ma ilyen állami (EU) programot segítő támogatásból csak egyházak és közintézmények részesülhetnek. Veszprémben például a nővérszálló.
Tudomásom szerint a helyi adóbevételek felhasználásáról a hely képviselő-testület dönt. A helyi utak felújításáról, óvodák, iskolák építéséről, netán a társasházak hőszigetelési költségeinek bizonyos százalékos támogatásáról is. Sajnos a testületnek a városháza hőszigetelése a legfontosabb. Én azt javaslom a mostani és a jövőre esetleg megválasztandó képviselőknek, hogy a (négylakásostól az X lakásokat magukba foglaló) társasházak hőszigetelését támogassák!
Itt a példa a közelben: Ajka városa évek óta preferálja anyagilag a lakó- és társasházak felújítását, hőszigetelését a településkép védelme címszóval. Mit gondolnak, miből? A saját helyi adó bevételeiből.
A mai árak mellett egy átlagos hatvanlakásos tömbház hőszigetelése kb. 40 millió forint. Ha ennek a költségét a város 50 százalékkal támogatná, az évente 1614 lakás hőszigetelését jelentené. Veszprémben egy választási ciklus alatt az összes szövetkezeti és társasház megújulna, energiatakarékos lenne, és megspórolnánk az államnak a most kapott rezsiköltséget.
Gerstmár Ferenc a következőket válaszolta Molnár Ernő levelére:
Én vagyok a kettő közül az egyik képviselő, aki nem szavazta meg a határozati javaslatot. Tartózkodtam. Aztán pedig kiálltam a sajtó nyilvánossága elé a véleményemmel, ráirányítva a figyelmet a témára, a problematikus pályázatra.
Szóltam arról, hogy a cél – a polgármesteri hivatal energetikai megújítása – kívánatos és elvi szinten támogatható, de nem ilyen finanszírozási feltételekkel, és a műszaki tartalommal kapcsolatban is merültek fel kérdéseink.
Idézek a Veszprém Kukacon megjelent nyilatkozatomból:
„Talán furcsa, hogy egy energetikai fejlesztéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, de szakértőnk szerint ezúttal indokolt: eléggé fókuszált-e az energiahatékonyságra az előkészítés? Kijelenthető-e, hogy nincs olyan beruházási opció, amely ekkora ráfordításból nagyobb energiamegtakarítással kecsegtet? Tetemes árakat tartalmazott ugyanis az előterjesztés, ami az önerő magas aránya (537,8 millió forint) miatt különösen problémás.
Ilyen kondíciók mellett abba is érdemes belegondolni, hogy hány lakóépületet lehetne leszigetelni a tervezett beruházás költségéből. Jelenleg sajnos nincs Magyarországon vissza nem térítendő támogatás a lakóépületek hőszigetelésére, és az önkormányzat sem jár élen a lakosságnak nyújtandó energiahatékonysági támogatásokat illetően. Jelentős áttörés átfogó állami program keretében lenne várható, amelyhez az önkormányzatok csatlakozni tudnának lehetőségeik függvényében.”
Amikor azt mondtam, hogy jelenleg sajnos nincs Magyarországon vissza nem térítendő támogatás a lakóépületek hőszigetelésére, állami és EU-s forrásokra gondoltam. Ehhez azt érdemes tudni, hogy az Orbán-kabinet előbb 100 milliárdos nagyságrendű egyezséget kötött az Európai Bizottsággal arról, hogy a magyar háztartások vissza nem térítendő forrást kapnak otthonaik energiahatékonysági korszerűsítésére, azaz hőszigetelésére, nyílászáró-cserére és a fűtés modernizációjára. Aztán valami megfordult, és kormánypolitikusok azt kezdték terjeszteni, hogy az Európai Unió nem is adhat magánszemélyeknek vissza nem térítendő támogatást, inkább intézménykorszerűsítésre használják föl a pénzt, miközben becslések szerint Magyarországon hárommillió lakás energetikai mutatói nem felelnek meg még az 1980-as évek magyar szabványainak sem.
Szeretném világossá tenni, hogy a több mint félmilliárdos hitel felvételét egyáltalán nem tartom jó ötletnek a városháza energetikai megújítására.
Az elmúlt években többször megfogalmaztam, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a lakosság energiahatékonysági felújításaihoz, a lakóépületek hőszigeteléséhez. Ezen az úton járok tovább, tervezek indítványt is benyújtani. Ugyanakkor állami program elindítását is szükségesnek tartom.