EXTRÉM IDŐJÁRÁS – Európa a pokol tornácán?

Újabb viharzóna érte el hazánkat Olaszország, Szlovénia és Horvátország felől, figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Kérdés, hogy megússzuk-e ezúttal is viszonylag könnyen és a Balkán kapja a sűrűjét, vagy jut belőle nekünk is? Extrém időjárás fenyeget?

TÁMOGATOM A VESZPRÉM KUKACOT

Több hullámban várhatóak nyugat, délnyugatról kelet, északkelet felé mozgó heves zivatarok, amelyek nagy eséllyel rendszerbe is szerveződnek. Elsősorban az ország délkeleti felén alkalmasak a feltételek piros fokozatnak megfelelő heves zivatarok kialakulására is – figyelmeztet az aktuális veszélyre a met.hu.

A heves zivatarokat erősen viharos, károkozó szélrohamok, nagyméretű jég és felhőszakadás kísérik. Megismétlődhet, ami néhány nappal ezelőtt Horvátországban, Szerbiában történt, ahol halálos áldozatokkal, sérültekkel is járt az extrém időjárás? Nálunk akkor a határ menti megyék érezték meg az erős szélviharral és jéggel érkező vihar következményeit.

Kerberosz és Kharón

Az olasz meteorológiai szolgálat Kerberoszról nevezte el azt, az extrém időjárás jelenséget, ami napjainkra jellemző. Istentelenül magas, Szicílián és Athénban például 50 Celsius fok körüli hőmérsékletek után pusztító viharok jéggel, rombolással. Kerberosz a mitológiában a háromfejű kutya, az alvilág kapujának őrzője. A rossz hír, hogy a meteorológusok szerint Kerberoszt a Kharónról elkeresztelt még tikkasztóbb hőhullám követi, megdőlhet az eddigi 48,8 fokos európai melegrekord, amelyet 2021 augusztusában Szicílián mértek. Kharón, mint tudjuk, a mitológiában az alvilág révésze. A holt lelkeket ő szállítja át ladikjában.

Életünk leghűvösebb nyara

A Meteorológiai Világszövetség (WMO) közlése szerint Földünk éghajlata 2023-ban átlépett egy újabb határt a júliusban mért rekordhőmérsékletekkel. Akinek van kedve viccelődni, úgy fogalmaz: ez lesz életünk leghűvösebb nyara, mert ami ezután jön, az már csak melegebb lehet.

A hvg legújabb számában összeállítást közöl Kerberosz és Kharón címmel az idei extrém időjárás változásról, azt hangsúlyozva, hogy nincs mese, fel kell készülni rá: „Az atmoszféra azért melegszik, mert fűtik az óceánok, amelyek felszíni átlaghőmérséklete májusban és júniusban is rekordot döntött. A Föld felszínének nagyobb részét borító óceánok azért melegszenek, mert felszívják a felmelegedés okozta extra hő jelentős – akár 90 százaléknyi – rézét, és azt évszázadokig tárolhatják.

A különféle tengeri áramlatok – így a hét év után újra erősen jelentkező El Nino – a mélyebben lévő meleg vizet Dél-Amerika partjai mentén a felszínre hozzák, majd észak felé szállítják. Mindez pedig kihat a légkör melegedésére, de az északi- és déli-sarki jég olvadására is. Az Antarktisz jégtakarója rekord alacsony szintre húzódott vissza, a június végi mérések szerint 11,7 millió négyzetkilométer volt, közel 2,6 millióval kevesebb, mint az 1981 és 2010 közötti átlag. Vagyis bőven több mint 26 Magyarországnyi területű jég tűnt el. A kialakult helyzet azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás ellenőrizhetetlenné vált” – tolmácsolja a lap a szakemberek elemzését.

Szupercellák Európában is?

Valahol ezekkel az irdatlan magas hőmérsékletekkel függ össze a szupercella-jelenség elszaporodása is Európában. Pár nappal ezelőtt Zágrábban, Újvidéken tarolt a szupercella szerű tornádó. A qubit.hu már két évvel ezelőtt kimerítően foglalkozott ezzel a kérdéskörrel az akkori csehországi eset kapcsán, amikor egy a magyar határtól mindössze 100 kilométerre fekvő települést, Hodonínt és környékét szinte a földdel tette egyenlővé a tornádó.

A tornádókról sokan azt hiszik, hogy elsősorban az Egyesült Államokban pusztítanak. Ha csak mennyiségi szempontból nézzük, ez igaz is: Amerikában valóban gyakrabban alakulnak ki tornádók, mint nálunk, és a forgószelek rombolóereje is nagyobb. Ennek ellenére a tornádó nem Amerika-specifikus jelenség: Bangladestől Új-Zélandig bárhol kialakulhatnak, és ez alól Európa sem kivétel. A meteorológiai szolgálatok átlagosan évi 600 tornádót regisztrálnak a kontinensen – igaz, az Egyesült Államok kétszer ennyit jegyez, és ezek általában jóval pusztítóbbak – írja a qubit.hu. Majd elmagyarázzák, hogy hogyan alakulnak ki:

A villámokkal kísért zivatarok és az erős szél még nem a szupercellának nevezett zivatartípus is. Ezek akkor képződnek, ha a nagy hőség magas páratartalmú levegővel társul, és fellép a szélnyírásnak (wind shear) nevezett jelenség. Minél nagyobbak a hőmérséklet- és szélsebesség-különbségek, annál erősebb és hosszan tartó forgószelet okozhat.

Itt tartunk egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy időjárásilag a pokol tornácán.