A természet csak vágtat, mit érdekli a naptár. Növényei nyílnak, csábítanak, hódítanak akkor is, ha nincs itt az „idejük”, de a fény és a víz úgy diktálja. Április közepén a virágok királya már nyargal, a kertekben ontja illatát a pünkösdirózsa.
Méltóságteljesnek láttam a színét és formáját egyaránt, az illatát bódítónak éreztem már kislányként is. Gyerekkorom egyik kedvenc virága minden valamirevaló paraszti portán pompázott az Alföldtől a Mecsekig. Nálunk a szegény emberek kertjét díszítette, milyen érdekes, hogy Kínában máig a virágok királyaként tisztelik a megbecsülés, a jólét, a méltóság szimbólumaként. Bölcs tudósok még arról is írnak, hogy pünkösdirózsa a legtöbbet ábrázolt virág.
A költők megénekelték, a festők festették, a praktikus szemléletű asszonyok pedig gyógyításra használták.
Plinius Naturalis Historia című művében az egyik legrégebben termesztett virágnak nevezi. A lovagkorban különösen kedvelt volt, a szerelem jelképeként tartották számon. A kereszténység új névvel illette: pünkösdirózsa. Szokás szerint a növényhez fűződő ókori babonás hiedelmeket, a pogány vallásokban betöltött szerepét akarták az átnevezéssel feledtetni. Mivel többnyire pünkösd körül nyílt, megkapta a pünkösdirózsa nevet, ami aztán el is terjedt Európa-szerte. Itthon a 16. századtól termesztették.
Sokan bazsarózsaként ismerik, ami szintén a virág magas „rangjára” utal, a bazsa a szláv bozsur (isteni) vagy egyesek szerint a török eredetű basa (rangos, előkelő) szavakra vezethető vissza. 1100 fajtát tartanak számon, kilenc színben. Híres emberekről is neveztek el babarózsát, az európai színjátszás csillagáról, Sarah Bernhardtról jellemzően rózsaszínt. Az Elfújta a szél című világhírű regény hősnőjének nevét viselő ’Scarlet O’Hara’ természetesen tüzes, vidám piros.
Vezető kép: horticultura-bukuresti.ro