Gazdaság / Egyéb · 2022.06.22.

CÉGTÁBLAÁTFESTÉS – Vármegyék és főispánok

Mikor, ha nem a 2023-as költségvetési törvény készítése közepette jutott arra a zseniális megoldásra Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a kormánybiztosok nevét el kell felejteni, mostantól ők főispánnak neveztessenek. Gulyás Gergely miniszter is beszállt a cégtáblaátfestésbe: az önkormányzati és az európai uniós képviselők választását tenné egy napra és a megyék 2023 januárjától vármegyék lesznek.

Hogy a cégtáblaátfestés miképp csökkenti a kiadásokat, az ország adósságát, azt még nem tudjuk. Talán majd a történelmi hagyományok segítenek. „A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.”

Szegény miniszter ábrándokat kerget, ha a nemzeti összetartozás szépséges eszméjét a vármegye szótól várja. Aki olvasta Eötvös József, Jókai, Mikszáth és Móricz regényeit, vagy nézte az azokból készült filmeket, pontosan tudja, hogy a vármegyék és a főispán a feudális állam, a maradiság, a kapzsiság jelképei.


Csak a történelmi hagyományok kedvéért idézzük fel a tanultakat: az első király színre lépésének idején az államszervezet kiépítésének egyik fontos lépése a vármegyerendszer (comitatus) kialakítása volt. A vármegyék biztosították az uralkodó hatalmát, akaratának végrehajtását, a 13. század közepéig gyakorlatilag változatlan formában álltak fenn. Működésük biztosítéka és alapja az volt, hogy Magyarországon a földbirtokok nagyobbik része a király tulajdonában volt. A vármegye elnevezése a szláv medja, határ szóból származik, eredetileg a vár határait jelölte. Központja a vár volt, amely a kora feudális magyar állam kialakulásakor az ispánok székhelye lett. Élén a király által kinevezett ispán (comes) állt, a közigazgatási mellett igazságszolgáltatási, katonai és adóbeszedési funkciója volt. A vármegyék jövedelmének kétharmada a királyt, egyharmada az ispánt illette.

Nos, ezért a cégtáblaátfestés! A jövedelmek kétharmadáért.

Vigaszként megjegyzem, 1848-ban, majd az 1870. évi közigazgatási törvény értelmében a nemesi vármegyét népképviseleti megyévé alakították…

Világosi vár. Fotó: National Geographic






Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

[fbcomments]