Hencz úr október elején egy reggel azt látta: méretes betontömb akadályozza meg abban, hogy használhassa azt az aszfaltutat, amelyen keresztül mindeddig megközelítette a volt Bakony Művek területén levő egyik ingatlanját.
Kétsége nem volt afelől, hogy a betonakadályt telekszomszédja, az FKM-Team Kft. tulajdonosa helyezte oda, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az útra ne lehessen behajtani.
Útlezárás
– A volt Bakony Művek területén számos cég vásárolt üzleti tevékenysége folytatására ingatlanokat, ezeken jelentős beruházással felújítások, fejlesztések történtek. A területen levő magánutakat az ingatlanokat értékesítő cég hosszú ideig nem adta át senkinek, míg végül körülbelül egy éve eladta az FKM-Team Kft.-nek. Ekkor kezdődtek a gondjaink – kezdi a történetet Hencz László, aki szerint korábban az utak a közforgalom számára nyitottak voltak.
Feljelentések
– Úgy gondoltam, nincs itt semmi probléma, az eltorlaszolás egyértelműen Kiss Krisztiánnak, az út tulajdonosának jogtalan lépése, így feljelentést tettem. Kijött egy járőr, felvette az adatokat, tanúvallomásokat, majd elment. Azóta semmi. Utána az önkormányzatnál tettem panaszt. Kifogásoltam azt is, hogy Kiss Krisztián az úthoz csatlakozó Szajkó utca felé, ahol egyébként lakóingatlanok vannak, lehegeszthette a kaput. A hatóság szerint a kérdéses aszfaltút „kivett használati út”, továbbá „a Bakony Művek területének belső ipari útja volt, nem volt a közúti hálózat része, és most sem az”. Ezután a közútkezelőhöz fordultam, ahol azt javasolták, szólítsam fel az út tulajdonosát, hogy tegye azt szabaddá – meséli Hencz úr, aki nem tágított, és még a katasztrófavédelmet is felkereste, mondván, szerinte a tűzcsap sem megközelíthető.
Elzárják a vizet?
Mára állóháborúvá nőtte ki magát az ügy, mert miközben Hencz László beállt a küzdelembe, és minden követ megmozgatott. Kiss Krisztián, a kérdéses út tulajdonosa, jottányit sem engedett. Sőt, október végén Hencz urat és további 14 gazdálkodó céget arról tájékoztatott, hogy miután a bekötési vízmérő a tulajdonát képezi, a rá csatlakozó 14 mellékvízmérő tulajdonosainak rövidesen gondjuk lehet a vízellátással. Ugyanis ők közvetlenül a szolgáltatónak fizetnek, neki ebből 10 hónap alatt 600 ezer forintos díjkülönbözete keletkezett. Tájékoztatta az érdekelteket, hogy a jövőben a jelenlegi feltételek mellett nem köt szerződést a szolgáltatóval, ergo a Bakonykarszt leszereli a bekötési vízmérőt.
Magyarán: nem lesz víz.
Bakonykarszt
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre Kizlinger András, a Bakonykarszt Zrt. értékesítési osztályvezetője egyértelműen válaszolt: a szolgáltató nem jogosult a felek közötti folyamatban lévő ügyben állást foglalni:
„A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyt az ágazati jogszabályok részletesen szabályozzák. A szabályozás egyik és egyben legfontosabb pontja a víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége szerinti felelősségi határ megállapítása… ami a közműves ivóvízellátás során a szolgáltatási pontig terjed” – írta kérdésünkre.
Vagyis miután a szolgáltatási pont, a bekötési mérő (vízmérő óra) az FKM-Team Kft. tulajdona „ez a pont egyúttal a víziközmű-szolgáltató, valamint a felhasználói berendezések tulajdoni határa is egyben.”
Megállapodás vagy pereskedés
Az érintett gazdálkodó társaságok megbeszélésén a Bakonykarszt Zrt. vezetősége részéről jelen volt Kizlinger András és Kramarics Miklós. Miután a cégvezetők minden tájékoztatást megkaptak, ennek ismeretében megállapodtak, hogy vízügyben egységesen lépnek fel, jogi képviselőjük azonban – ügyvédi titoktartásra hivatkozván – ennek tartalmáról nem nyilatkozott.
Vízügyben Kiss Krisztián, az FKM-Team Kft. tulajdonosa rendíthetetlen: amennyiben nem születik megállapodás az érintettekkel, ennek várható következményeként leszereli a vízmérő órát. Ugyanis a vezetékrendszer is az ő tulajdona, ő köteles azt üzemeltetni és karbantartani, aminek a költsége reá hárul. Hajlandó megállapodást kötni a vízszolgáltatásról, de kénytelen lesz a víz- és csatornaköltségeket megemelni: a vízdíjat köbméterenként nettó 524, a csatornadíjat pedig 590 forintban szabná meg.
Vagyis a felhasználók az eddiginél 70–75 százalékkal drágábban jutnának a vízhez.
Kiss Krisztián az útzárral kapcsolatosan elmondja, hosszú évekig rendezetlen tulajdoni viszonyok uralkodtak a környéken, sokan használtak olyan területeket, amelyek most az ő tulajdonába kerültek.
– Többször felszólítottam őket, hogy rendezzék a helyzetet, gazdálkodjanak a saját területükön. Nekem 30 hektárom van itt, én vagyok a Bakony Műveken belül a legnagyobb fejlesztő. Ha kell, pereskedünk. Hencz urat én kerestem meg azzal, hogy próbáljunk megegyezni, de nem mutatott hajlandóságot, soha semmire nem kért tőlem engedélyt. Nekem 40–50 telkem nyílik meg rövidesen, szükségem van az útra, ami az én tulajdonom, nekem jogosultságaim vannak, akár behajtani tilos táblát is kitehetek. Ez az út soha nem volt közút, és most sem az. Én az állami közútkezelőnek tartozom felelősséggel, Hencz úr pedig nekem. És a kapu is az enyém volt. Hencz bejuthat a telkére egy 10 méteres sávon, de ehhez is minden engedélyt be kell szereznie a közútkezelőtől.
– Ez az én magánutam – szögezi le végül, és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozván közli, hogy amennyiben Hencz úr útcsatlakozást szeretne kiépíteni, ehhez „közutas” engedély kell.
