A SZÍVRITMUS HETE – Ellenőrizzük a szívverésünket!

Világszerte hagyományosan június első hetében tartják a szívritmus hetét, amely a szívritmus-zavarokra, azok okaira és kockázataira hívja fel a figyelmet. Az idei hét mottója: Ellenőrizd a saját szívritmusodat! Az idei szívritmus hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmus-zavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat.

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

A szívbetegségek legfőbb jele a szívritmus-zavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmus-zavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit. Az idei szívritmus hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmus-zavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

A szívritmus-zavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól. A vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke leggyakoribb kiváltó okainak egyike. Évente közel hárommillió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.

A stroke kockázatának csökkentése miatt is fontos, hogy felismerjük az esetleges szívritmus-zavart – ha erre utaló jeleket észlelünk, forduljunk orvoshoz! A pitvarfibrilláció terápiájában kiemelt szempont a stroke megelőzése: ma már elérhetőek olyan modern véralvadásgátló készítmények, amelyek a hagyományos terápiákhoz képest jelentősen csökkentik a stroke kockázatát, alkalmazásuk kevesebb szövődménnyel jár, és a pitvarfibrilláló betegek számára hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb kezelést jelentenek.

A rendszeres pulzusméréssel sok, még nem diagnosztizált ember is felismerheti a szívritmus-zavar kockázatát, megelőzheti a komoly bajt azzal, hogy orvoshoz fordul és megkezdi a szükséges terápiát.