Március 9-én, pénteken este láthatja először a veszprémi közönség az Életrevalók című igaz mesét, melyet a budapesti Játékszín hoz el a Petőfi Színházba. Eric Toledano és Olivier Nakache megható története egy különös pár – egy kerekesszékre ítélt arisztokrata és ápolója, a külvárosi szegénynegyedben élő, börtönviselt fiatalember – őszinte barátságáról, előítéletekkel leszámoló kapcsolatáról szól.

Philippe Pozzo di Borgo, a nagy múltú Pommery pezsgőgyár ügyvezető igazgatója 1993-ban egy siklóernyős baleset következtében nyaktól lefelé megbénul. 42 évesen szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzésével. Ezzel az érzéssel szembesül a bevándorló Abdel Sellou is, akit viszont származása, szociális helyzete miatt vet ki magából a társadalom. Talán ezért is őt választja Philippe az ápolójának a több tucat jelentkező közül.

Egymásra találásukról később mindketten könyvet írnak, dokumentum- és játékfilm is készül róluk. Egymás elfogadásának tanulságos meséje ez, melynek magyar színpadi adaptációját a Játékszín közönsége után a Petőfi Színház közönsége láthatja először.

Ez az előadás nagyon népszerű elsősorban Horgas Ádám rendezésének köszönhetően, hiszen összhatásában lehet nagyon szórakoztató, de a történet igazi hátterében nagyon súlyos társadalmi kérdésekről van szó – mondja Hirtling István, aki a tolószékbe került Philippe-et játssza. – A két főszereplő két külön világ. Az egyik egy hátrányos helyzetű család gyereke, aki börtönbüntetése után megpróbál boldogulni és megkapaszkodni a többségi társadalomban, a másik oldalon egy tolószékbe kényszerült milliomos férfi, aki kiszolgáltatva, más emberek jóindulatára és segítségére szorul, hogy egyáltalán életben maradhasson. A két karakter nem egy tipikus vígjáték alapfigurái, de a viszonyukból időnként komikus helyzetek adódnak, amin a néző „jót röhög”. A mi szándékunk erről a történetről nagyon komolyan beszélni, és örülnénk, ha a nézők azzal az érzéssel állnának fel az előadás után, hogy amíg emberek képesek a megértés szándékával felemelni tekintetüket egymásra és képesek megfogni egymás kezét, addig nagy baj nem lehet. Nincs olyan élethelyzet, amiben ne lenne egy kis reménysugár a javulásra.

Az Életrevalók egy kiemelkedően fontos előadás az életemben – véli Horgas Ádám rendező. – Olyan alapvető emberi értékekről mesél a darab, melyek számomra nagyon fontosak és irányt mutatóak. Csodálatos munkafolyamat eredményeképp született meg, mely során a produkcióban dolgozó emberek valóságos kis családdá forrottak össze. Úgy érzem, a köztük lévő szeretet átsüt az előadáson, és ez olyan plusz tartalmakat tesz hozzá, ami az Életrevalókat a közönség egyik kedvencévé tette, és a szakma is díjakkal jutalmazta. Remélem, a veszprémi közönség is ugyanolyan szeretettel fogadja majd, amilyennel mi készülünk erre a vendégszereplésre!

Hozzászólások

hozzászólás