VEGÁN – Délután nyers céklát és répát nassolok az irodában

Az új év mindig a fogadalmak és a nagy változtatások ideje. Baráti körömben egyre többektől hallom, hogy vega vagy vegán étrendre térnek át. Amikor az irodában elmondom, hogy vegán lettem, a reakciók kétfélék: az egyik a hangos „ó, jaj, ne!”, a másik pedig az „én is éppen azon gondolkodtam mostanában, hogy vegetáriánussá kellene válnom”. Tudtátok például, hogy egy kutatás szerint a megkérdezettek egyharmada nem kezdene soha párkapcsolatot egy vegánnal?

Trendi a téma mostanában, elárasztanak minket instagramon a hashtagek, pinteresten a látványos képes receptgyűjtemények. Amerikában már mindenből van vegán változat, még vegán tojás is létezik, a finom vegán sajtokról nem is beszélve. Varsóban óriási trend évek óta a vegán életmód, számos étterem és őstermelői biopiac működik, mondják lengyel munkatársaim. Az olasz dizájner kolléga pedig csak azt hajtogatja, hogy “Oh no, Noemi, why?”, hisz mióta vegán lett a barátnője, azóta állítólag sokkal nehezebb lett az életük.

Tisztázzuk a fogalmakat!

Vegyes táplálkozású: nagyjából mindent eszik, amit a saját kultúrájában szokás

Vegetáriánus: ne eszik húst

Laktovegetáriánus: húst és tojást sem fogyaszt

Növényi táplálkozású: elutasítja, hogy húst, tejterméket, tojást vagy mézet fogyasszon

Vegán: bojkottál minden, állatokat felhasználó terméket és szolgáltatást, nem csupán az étkezésben (pl. bőrcipők)

Veggan: ugyanaz, mint a vegán, de fogyaszt tojást

Nyers vegán: kizárólag nyers gyümölcsöt, zöldségeket és magokat fogyaszt

Ha az elkövetkezendő években jobban elterjedne a vegetáriánus étrend, akár 63 százalékkal csökkenhetne a globális felmelegedést okozó gázkibocsájtásunk. Egyébként nem kell azonnal drasztikus változásokon törni a fejünket: az ENSZ javaslata szerint el lehet kezdeni akár heti egy-két húsmentes nappal is, és már ezzel hozzájárulhatnánk az üvegházhatású gázok kibocsájtásának jelentős csökkentéséhez.

Mondjunk nemet a cukorra!

De ne rohanjuk! Be kell vallanom, én is hosszú utat jártam be, mielőtt növényevő lettem. Az egészséges étkezésem a Sugar Movie című filmmel kezdődött. Ajánlom azoknak, akik még mindig abban a tudatban élnek, hogy a dobozos vagy a frissen facsart gyümölcslé, esetleg a túró rudi „egészséges”.

A fim hatására elkezdtem kerülni a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket. A cukor elhagyásával járó drasztikus változások egyike az volt, hogy elmaradt a korábbi délutáni irodai fáradtság, nem volt többé kajakóma. Úgynevezett flexitáriánus lettem, azaz körülbelül havonta egyszer ettem húst, például egy jó kis steaket.

Boldogok a svájci tehenek – avagy hogyan lettem növényevő?

Pár hónapja kezdtem el beszélgetni egy inspiráló sráccal, és ezzel párhuzamosan előfizettem a Netflix-re is, ami tele van a témába vágó dokumentumfilmekkel. Ha valakit érdekelne itt van például egy jó kis filmajánló lista.

Youtube-on is követek több érdekes csatornát, például a huszonéves Alyse-t, aki Hawaii-ra költözött, ugyanúgy nem hord melltartót, mint én, és még vegán is.

Érdekes Kristina csatornája is, aki kizárólag nyers gyümölcsöt és zöldségeket fogyaszt. Miatta kóstoltam meg és eszem is nyers aloe verát.

Szóval inspiráció van bőven. Nem állíthatom, hogy vegánokkal csak pozitív élményeim vannak. Amikor nyáron a hegyekben voltam, kifejezetten idegesítőnek találtam a vegán csoporttagokat: nem volt nekik jó a helyi sajtos szendvics útravalónak, mert az bizony tejtermék. Én pedig azt gondoltam magamban: helyi termék, mégiscsak jó lehet, miért válogatnak?

Novemberben még hevesen tiltakoztam, illetve védtem az álláspontot, hogy a svájci tehenek márpedig boldogok, és abszurd ötlet, hogy ne fogyasszak tejtermékeket sem. Jó pár napig nem tudtam kiverni a fejemből ezt a tehenes témát, és eszembe jutott egy gyerekkori emlékem is egy általános iskolai kirándulásról a nemesvámosi tejüzembe. A mai napig emlékszem a szomorú szemű, magányos és elzárt bocikra, akiket hormonos, vegyszeres műtáppal etetnek anyatej helyett.

Sok oka lehet, hogy valaki elhagyja a húst az étrendjéből például állatvédelmi, egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontok miatt. Az utóbbi kettőre térnék ki röviden.

Ökológiai lábnyom

Miközben lecseréljük a nyílászáróinkat, autó helyett tömegközlekedést használunk, úgy véljük, hogy jelentősen csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat. A húsipar több üvegházhatást okozó gázt bocsájt ki, mint az világ összes autója, motorja, teherautója, busza, hajója és repülője együttvéve.

Mindannyian hallottuk már, hogy zuhanyozzunk fürdés helyett, zárjuk el a csapot fogmosás közben. Azt viszont még tán senki nem mondta, úgy spóroljunk a vízzel, hogy kevesebb húst fogyasszunk! Ha egy teljes hónapig nem zuhanyoznánk (nagyjából 37 alkalom), azzal épp annyi vizet spórolnánk meg, mintha nem ennénk meg egy szelet sztéket – vélik a hozzáértők. Hogy is van ez?

Másfél hektár szántóföld terményein csupán egyetlen húsfogyasztó tápanyagszükséglete termelhető meg, miközben az ugyanott termelt növényekből hat laktovegetáriánus élne meg. A tehén, a sertés vagy a csirke tartása sokkal több vizet és energiát igényel, mint a gabona és a zöldségtermesztés. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre

Kell-e nekünk az állati eredetű fehérje?

Gyakori és vitás kérdés, hogy szükségünk van-e állati eredetű fehérjére? Az állatai eredetű fehérje fogyasztása számos népbetegséggel mutat összefüggést, miközben a növényekben megtalálható minden fehérje, amire szükségünk van.

Az elfogyasztott húsban lévő fehérje emésztése több ok miatt is nehézkes. Amennyiben nem fogyasztunk elegendő rostos élelmiszert, a rengeteg fehérje egyszerűen „berohad” az emésztőrendszerünkben. (Aki kipróbálta már a népszerű protein, avagy “puki”-porokat, biztosan tapasztalta, hogy sokkal többet szellent.)

Ráadásul mi, szegény emberek még azzal az előnnyel sem rendelkezünk, mint a ragadozók, amelyeknek a rövidebb bélcsatornája lehetővé teszi, hogy a rothadás során keletkező méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükből. Szóval a hosszabb bélcsatornánk miatt több ideig marad bennünk a többletfehérje, így több méreganyag is szabadul és szívódik fel.

 A vérkeringésünkbe is több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévő fehérjék megemésztése során, amely túlterheli a májat és a vesét, a fő kiválasztó-rendszereinket. A szervezetünk ekkor a „helyettesítő kiválasztó szerveket” állítja munkába: a tüdőt és a bőrt, aminek a következménye lehet bőrkiütés, bőrfoltosodás, asztmatikus tünetek – figyelmeztetnek a szakemberek.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez jelentős mennyiségben van jelen a húsevő emberek szervezetében, és amennyiben nem tud távozni, egy idő után lerakódik pl. vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (lásd: köszvény).

A vegetáriánusok körében ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztőrendszer különböző betegségei.

Arról nem is szólva, hogy mennyi antibiotikummal kezelik az állatokat és a szerencsétlenek milyen szörnyű körülmények között tengetik mindennapjaikat.

Hogyan tovább?

Ha kedvet kaptál a vegán életmódhoz, akkor érdemes tovább olvasnod a témában. Online elérhető például Bonifert Anna: Miért vegán? című könyve.

Ha vegán receptekre van szükséged: veganetelek.hu, zoldella.blog.hu, gretakonyhaja.reblog.hu, szaffinafuszerkonyhaja.blogspot.hu, zizikalandjai.com, mindenmentes.hu

Jó egy hónapja nem ettem állati eredetű ételt, és azt kell mondanom, jobban érzem magam, mint valaha. A bőröm elképesztő változásokon ment keresztül, pár kilót le is dobtam, és több az energiám, mint korábban. Örömmel főzőcskézek, keresek recepteket, inspirációt, és minden nap viszek ebédet a munkahelyemre. Arra is törekszem, hogy napi egy étkezésem általában kizárólag nyers gyümölcsökből és zöldségekből álljon, délután nyers céklát és répát nassolok az irodában.

Nyilván sokan fogják döbbent arckifejezéssel azt kérdezni tőlem: „De akkor mit fogsz enni? Csak salátát?”

Fenyvesi Noémi