VÁROSVEZETŐK – Próbáljunk már örülni annak, ha valami megépül Veszprémben!

Három városvezetővel, Maróti Rezsővel, Dióssy Lászlóval és Porga Gyulával beszélgetett az Utas és holdvilág Antikváriumban Krámer György. Debreczenyi János nem tett eleget a meghívásnak.

– A politika szent dolog, megpróbáljuk visszaadni a tartalmát ennek a szép fogalomnak – vágott azonnal a közepébe Krámer György, a Pannon Várszínház koreográfusa.

Mivel a három főszereplő életrajza nem fér ezen írás keretei közé, olvasóink a következő linkeken olvashatják el azokat: Maróti Rezső, Dióssy László, Porga Gyula.

[stextbox id=”grey”]

Maróti Rezső 1980 és 1990 között volt tanácselnök.

Dióssy László 1990-től 2006-ig vezette a várost.

Porga Gyula jelenleg a harmadik ciklusban polgármester.

[/stextbox]

Sikerek és kudarcok

– Mire a legbüszkébb abból az időszakból, amikor ön volt a város első embere? – ez volt Krámer György első kérdése.

– A rekonstrukciók időszakát éltük a vezetésem alatt – mondta Maróti Rezső. – Mindenki ellenezte, mégis elindítottam a várrekonstrukciót. Már a fegyelmi is elindult ellenem, de tudtam, ha nem csináljuk meg, a vár egyszerűen lecsúszik a völgybe. Végül készíttettünk egy állapotfelmérést, ami bebizonyította, hogy igazam van. A dokumentumokkal megkerestem Ábrahám Kálmán akkori építésügyi és városfejlesztési minisztert, aki támogatta a tervemet. A város végül meghálálta a kezdeményezésemet: 1998-ban, amikor elhozták Veszprémbe a Szent Jobbot, tízezer ember előtt búcsúztathattam el. Az akkori beszédem minden mondata ma is aktuális.

– Én a vár alatti utcák, a Toborzó, a Jókai és a Szent István utca rehabilitációjára vagyok a legbüszkébb, amiben Szeivolt Erzsébet volt a legnagyobb segítségem. 1300 embert mozdítottunk meg botrány nélkül – folytatta Dióssy László.

– Mindenki az Európa Kulturális Fővárosa címet mondaná, természetesen én is – vette át a szót Porga Gyula. – Ez egy lehetőség, amiből a maximumot kell kihozni. Még egy dologra büszke vagyok: a mai napig megszólítanak az utcán az emberek.

Maróti Rezső a legnagyobb kudarcának azt tartja, hogy eltiltották a játékvezetéstől, mert Bulgáriába kellett volna utaznia egy politikai küldöttséggel, ő pedig egy számára fontos meccset választott.

Dióssy Lászlónak a 2006-os polgármester-választás elvesztése volt a legnagyobb kudarca.

– Pedig hatalmas városi fejlesztéseket kezdtünk: a Betekints-völgy rehabilitációját, az aréna tervezését – magyarázta. – Összeszokott csapattal dolgoztunk a városházán és a képviselő-testületben, de az öszödi beszéd „közbeszólt”. A választás estéjén felhívott engem Gyurcsány Ferenc, és azt mondta: „Rám lőttek, de téged találtak el”. Magyarországon nincs meg a kultúrája annak, hogy ha valaki hosszú időt tölt el a politikában, akkor megsüvegelik, kíváncsiak a véleményére. Itt bukott politikusnak számít az ember. Ez Bottropban, Passauban nem így működik.

– Kudarc nem volt, csalódások, rossz döntések igen – vette át a mikrofont Porga Gyula.

Vízió és teljesítmény

Városérdek kontra központi akarat, avagy érdekérvényesítő technikák – erre is kíváncsi volt a beszélgetés vezetője.

Maróti Rezső azt mondta: mindig meg kellett találni azt a vezetőt, akivel el tudta fogadtatni az ötletét.

Dióssy László szerint, aki 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő is volt, „frankón” el lehetett volna intézni sok mindent a város érdekében, csak épp jött a Bokros-csomag, ami kivéreztette az országot. Dióssy 2006 után szakállamtitkár lett a Környezetvédelmi Minisztériumban, és várta a veszprémi megkereséseket, de egy sem érkezett hozzá, viszont a fideszes balatonfüredi polgármesterrel, Bóka Istvánnal havonta találkozott.

– A polgármester feladata, hogy a városa érdekében mindenkivel próbáljon jó kapcsolatot ápolni – jegyezte meg.

– Ügyesek vagyunk, valamit jól csinálunk – jelentette ki magabiztosan Porga Gyula. – Ez csapatjáték, és az a legfontosabb, hogy egy város tudja, merre szeretne menni. Ne a kínálkozó pályázati lehetőségekre csapjunk le, hanem azokra, amelyek a céljaink felé visznek! Legyen egyfajta presztízse a városnak, és természetesen az országgyűlési képviselő személye is fontos. Az EKF-cím meglökte a presztízsünket: az embert már visszahívják a minisztériumból, de vízió és teljesítmény nélkül lufi az egész.

Folytatni az elődök munkáját(?)

– Rezsőnek nagyon jó csapata volt az élén Czaun Ferenc jegyzővel – válaszolt Dióssy László arra a kérdésre, hogy volt-e olyan dolog, amit az elődje elkezdett és ő folytatta. – Én mindössze 33 éves voltam, amikor először megválasztottak, de módszereket is örököltem, nemcsak szakembereket. A Gizella Napokat, az Utcazene Fesztivált és a VeszprémFestet konszenzusosan viszi tovább a város, ez örömmel tölt el.

– Egy önkormányzati választással egy város nem fog másik irányt venni – így Porga Gyula. – Az általunk fontosnak tartott dolgokat tovább kell vinni, és olyan is lesz, amit majd mi adunk tovább. A Séd-völgyet és az arénát is befejeztük. Nekünk nem a világot kell megváltanunk, csak egy karnyújtásnyira van dolgunk, és büszkék lehetünk a politikai viták színvonalára a közgyűlésben.

[stextbox id=”grey”]

Krámer György írásban kérte a volt városvezetőket, hogy fejezzék be a következő mondatot: Polgármester az, aki…

A válaszok:

„…elegáns módon elfogadja az invitálást, és eljön egy ilyen rendezvényre.” (Dióssy)

„…szereti és bírja is a városlakók bajainak meghallgatását, netán elintézését is.” (Maróti)

„…meg tudja mondani, melyik Veszprém legrövidebb utcája és kiről nevezték el a Diósy utcát.” (Dióssy) (Hogy ne fúrja ki olvasóink oldalát a kíváncsiság, a megfejtéseket is eláruljuk: Galamb utca, Kossuth titkára – a szerk. megj.)

„…nemcsak vezeti, de éli is a várost.” (Porga válasza, akiről Muraközi Péter fogalmazta meg ezt a gondolatot.)

[/stextbox]

A nem létező strand és a létező fűzfői uszoda

– Hiányzik egy strand Veszprémben – vetette fel Krámer György.

– Meg egy sörfőzde is – poénkodott Porga Gyula. – Kétséges egy városi strand látogatottsága a nyári hónapokban, de az uszoda az utánpótlás- és a szabadidősportnak épül, és helyet kap benne egy wellness-részleg is. Célunk, hogy minden veszprémi gyerek megtanuljon úszni.

– Egyetértek, és próbáljunk már örülni annak, ha valami megépül a városban! – tette hozzá Dióssy.

Maróti Rezső elmesélte, hogyan próbáltak Veszprémben uszodát építeni az egyetem és a gyermekkórház közötti területen, de aztán jött a fűzfői lobbi, ami erősebb volt. Maróti akkor a megyei pártbizottságnál dolgozott, és éppen ő kapta a feladatot, hogy szerezzen pénzt a fűzfői uszoda építésére:

– Horribilis összegbe került: 140 millióba, ráadásul egy kisebb hegyet is el kellett hordani, hogy megépülhessen a parkolója. A szülővárosomban, Szombathelyen is pont akkor épült az uszoda 80 millióból, és sokkal többet tudott, mint a fűzfői.

EKF

Külön blokkot kapott az Európa Kulturális Fővárosa téma.

– Hogy állunk a tervekhez képest? – ez volt Krámer György kérdése.

Porga szerint jó szervezeti struktúrát sikerült kialakítani, és a veszprémi projektet nem nyomja agyon az infrastruktúra-fejlesztés. (Pécs a korábbi 30–40 év elmaradt fejlesztéseit akarta pótolni az EKF-cím elnyerésével, amibe majdnem belerokkant a város.)

– Ez egy ösztöndíj, egy tanulási folyamat, amivel élni akarunk – fejtette ki. – Nemcsak város-, hanem közösségépítő is, ami akkor lesz sikeres, ha a város lakói is részt vesznek benne. Konfliktus biztosan lesz, de felkészültünk a kezelésére. Az igazi kérdés azonban az, hogy jobb lesz-e nekünk 2024-ben?

Elmondta, hogy idén nem látszott túl sok minden a négyhónapos kiesés miatt, ám a Filmpiknik nem a földből nőtt ki, komoly háttérmunka előzte meg. Több projekt és ingatlanfejlesztés előkészítése is folyik, de idén a város még egy fillér támogatást sem kapott a központi költségvetésből.

– Időarányosan jól állunk, türelmet kérünk! – fejezte be.

Dióssy megjegyezte, hogy a városnak a barátságos arcát kell mutatnia az ideérkezők felé, tehát fontos a jó infrastruktúra, és figyelmeztette a jelenlegi polgármestert, hogy készüljön fel: a bürokrácia malmai borzasztó lassan őrölnek.

[stextbox id=”warning”]

A színház rekonstrukciója 2024-ben kezdődik

– A Petőfi Színház rekonstrukciója nem az EKF része, hanem a Modern Városok Program egyik projektje – figyelmeztetett Porga Gyula. – Ez egy műemléképület, sok időt vett igénybe a rekonstrukció tervezése. Minden eltűnik, ami most a föld alatt van. A város vásárolt egy részt a volt Korona Szálló épületéből, és megvette a volt zeneiskola épületét is. Ez utóbbit felújítjuk, így a színház méltó körülmények között működhet az EKF előtt és alatt. A színházépület felújítása 2024 elején kezdődik.

[/stextbox]