A Krétarendszeren keresztül üzentek a nyolcadikosok szüleinek, hogy állampapírt ajándékozzanak a végzős diákoknak. Két nappal a tanév vége előtt vagy feltörték a Krétarendszert, vagy az Államadósság Kezelő Kft. használta ingyen reklámra, hogy segítsen csökkenteni az államháztartás hiányát. Anno takarékbélyegek vásárlására buzdították a diákokat, mostanság az állampapír a menő.
A Szülői Hang Közösség elfogadhatatlannak tartja, hogy a Krétarendszeren keresztül buzdítják a nyolcadikosok szüleit állampapír-vásárlásra. Bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál amiért az oktatási rendszer adatait rendszerező felületen marketingüzeneteket küldözgetnek. Nem értik, a Kréta segítségével hogyan juthattak a nyolcadikosok szüleinek adataihoz, ezért azt kérik, a hatóság a vizsgálaton túl akadályozza meg a további jogsértéseket.
Kétségtelen, a diákok szervezett gazdálkodása nem új keletű. Az iskolai takarékoskodás világszerte nagy divat, a belgák százhetven éve takarékbélyegek gyűjtésével ösztönözték a diákok gazdálkodását. Magyarországon csak 1953 óta, a megalakuló OTP és az oktatásirányítás együttműködése óta rendszeres az iskolai spórolás. Anno 1, 2, 5, 10, 20 forintos bélyegeket vehettek a gyerekek, amiket ráragasztottak a gyűjtőlapra. Év végén kiválthatták némi kamat ellenében. Ezt akkor nem kellett reklámozni, a színes bélyegek és a „kinek lesz több zsebpénze” verseny vonzónak bizonyult. Ezzel szemben most az állampapír nem eléggé, ha még az oktatási rendszer internetes kapcsolótábláját is be kell vetnie az Államadósság Kezelőnek. Ekkora a baj, ennyire kiürült az államkassza? A Krétával kell egyensúlyban tartani az államháztartást? Tényleg nem elég buzdító, hogy a megtakarítások után 15 százalékos személyi jövedelemadó mellé új formát, 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a kamatok után? „Természetesen” ez nem vonatkozik az állampapírokra. Azokra úgy vigyáznak, mint a hímes tojásokra.
A szülők egy részének meggyőződése, hogy feltörték a Krétarendszert, ilyen szarvashibát nem vétene az állam. Önmagában mulatságos feltételezés, hogy egy diák évekig várjon, amíg hozzáfér jutalmához vagy zsebpénzéhez. A valóság ismeretének teljes hiányát mutatná, ha igaz lenne a hír. A szülőknek a státusztörvény tárgyalása előtt kisebb gondjuk is nagyobb gyermekük jövőbeli zsebpénzéről gondolkodni, ők leginkább arra kíváncsiak, marad-e valaki ősztől az iskolákban csemetéjük oktatására.