HIDEGSOKK – Növekszik a szívinfarktus kockázata

A kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, de hidegebb napokon is jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata. A zord időjárás különösen a még nem diagnosztizált, illetve kezeletlen szívproblémákkal küzdőknek jelent komoly rizikót, akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál, vagy szívinfarktus esélyét.

Egy nemrégiben publikált finn vizsgálat érdekes összefüggéseket talált. Kimutatták, hogy a hideg, főleg az extrém és hosszan tartó lehűlés komoly kockázata a hirtelen szívhalálnak. Különösen azok esetében, akiknél még nem is tudott, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségük van, vagy tudnak róla, csak nem kezeltetik. Korábban Angliában vizsgálták a szívinfarktus és a hideg összefüggését. Ott arra jutottak, hogy a hőmérséklet egyfokos csökkenése két százalékkal növelte meg a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. Ennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli.

A szervezet úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felszíni véredényeket, amelynek következtében csökken a bőr felszíni hőmérséklete, majd pedig emelkedik az artériás vérnyomás. Kanadában egy hat éven át folyó felmérés szerint 10°C hőmérsékletesés 7 százalékkal növeli a szívinfarktus miatti kórházi felvételek számát. Ugyanez a vizsgálat bizonyította azt is, hogy nulla fok alatt már jelentősen emelkedik a szívpanaszok miatt orvoshoz fordulók száma.

A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy a már ismert szívbetegséggel rendelkezőket jobban megviselik az időjárás változásai, akár növekszik, akár csökken a hőmérséklet, ők gyengébben tudnak alkalmazkodni. Fokozottabb figyelmet igényelnek, gyógyszerezésük is egyéni mérlegelést kíván. Számukra nem elég az évenkénti vizsgálat: rendszeres gondozásra szorulnak, hogy az éppen aktuális állapotukhoz lehessen igazítani kezelésüket.

Töltsünk minél több időt a szabadban. A legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben. Fontos a D-vitamin pótlása is. Éghajlatunkon a lakosság több mint 90 százaléka D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal segítjük a szívünk munkáját. Akinek beteg a szíve, ne tartózkodjon hosszabb ideig a hidegben! Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, ami akár anginás mellkasi fájdalmat provokálhat, esetleg szívinfarktus lehet a következménye.

(forrás: Magyar Kardiológusok Társasága, Sensation Event & Congress Kft.)

 

[stextbox id=”grey”]A hirtelen szívhalál vezető halálok. Magyarországon évente 26 ezer, naponta 70 embert veszítünk el emiatt. A váratlan tragédiák mögött mindig valamilyen ismert, vagy még egyáltalán nem diagnosztizált szív-és érrendszeri probléma áll, így az időbeni felismerés és a kezelés ezek megelőzésének elsődleges eszköze.[/stextbox]