Évente egy-egy napra, többnyire tavasszal és ősszel, lezárják az utcákat. Előző este minden ott parkoló autót el kell vinni valahova, különben hajnalban a rendőrség viteti el. A garázsokból, udvarokból este hatig se ki, se be, mégse tiltakozik, nem háborog senki. Épp ellenkezőleg, az emberek várják ezt a napot és készülnek rá.
Brocante. Nem hiszem, hogy van a szónak pontos magyar megfelelője, de talán a garázsvásár adja vissza legjobban a lényegét. Belgiumban hosszú évtizedek óta rendeznek a települések, Brüsszelben a kerületek brocante-okat. Az önkormányzatok ezzel foglalkozó vállalkozásokra vagy szervezetekre bízzák a szervezést. Azok hirdetik meg az időpontokat, bonyolítják le a beiratkozást – többnyire egy népszerű bisztró asztala mellett –, szedik be a helypénzt. Első körben a helyben lakók választhatnak helyet maguknak, értelemszerűen a saját házuk előtt. A maradék helyekre iratkozhat fel mindenki más egy következő napon. A helyek kétméteresek, számozottak, tartós festékkel jelöltek, így nem lehet vita a résztvevők között. Más tarifát fizetnek a helyiek, a kívülállók, a hivatásosak és a büfékocsival érkezők.
A brocante remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk megunt, kinőtt, fölöslegessé váló holmijainktól, illetve, hogy fillérekért hozzájussunk szinte bármihez, amire épp szükségünk van, vagy amibe akkor és ott beleszeretünk.
Az eladók nagy része helyben lakó, de vannak hivatásos brocanteur-ök (ócskások, antikosok), büfékocsisok, és – bár a szabályzat szerint új áruval nem lehetne kereskedni – mindig akad néhány „kis indián” is (Dél-Amerikából idekeveredett „belga”), aki kötött sálak, pulóverek és kínai játékok tömkelegével színesíti a kínálatot. Az árusoknak persze szintén el kell hagyni autóikkal a helyszínt, miután kipakoltak, mert a rendre folyamatosan ügyelő Police azonnal intézkedik.
Az igazi kincsvadászok már hajnalban elindulnak, hiszen a brocante-on néha csuda dolgok kerülnek elő a pincék, tárolók mélyéről. Alkudni lehet, de az árak eleve alacsonyak, néha szinte jelképesek. Jöjjön be a helypénz, legyen egy kis bevétel, de főleg minél kevesebb cuccot kelljen hazacipelni! – nagyjából ez a vezérelv. És lehetőleg süssön a nap (Belgiumban ez nem mindig jön össze), szóljon a zene, ínycsiklandó illatok terjengjenek a levegőben, legyen hideg sör vagy egy üveg hűtött rozé, jókedv és laza hangulat, mert a brocante társasági esemény is, ahol végre van idő jókat beszélgetni, vagy csak felszínesen cseverészni egymással!
Régi vesszőparipám, hogy Veszprémben is rendezni kellene ilyet. Nemrég volt egy sikeres bababörze az Arénában, és pár hónapja a vásárcsarnokban is egy mérsékelt érdeklődéssel kísért bolhapiacos próbálkozás, de ez az utcai kirakodóvásár még várat magára. Akár városrészi baráti körök is megszervezhetnék – hiszem, hogy nagy sikerük lenne.