Morogtunk nemrégiben egyet amiatt, hogy szőrén-szálán eltűnt a múzeum előtti parkoló sarkán álló ivókút. Most meg örülhetnénk, hiszen ott a helyén az új műtárgy, olyan mint a régi volt, csak éppen vizet nem ad.
Télen elzárják a köztéri csapokat és hagyományosan mindig május elseje a „vízfakasztás” napja. Csakhogy a kút – még mielőtt az illetékesek tavaszi vizet fakasztottak volna belőle – másféle hagyományokat ápoló vandálok áldozatává vált: nem kis erőfeszítés árán téphették ki a helyéből.
Aztán úgy tíz napja csillogó, vadonatúj kút került a régi helyére, és hogy a funkciójáról ne legyenek kétségeink, a mellette álló táblán kívül a kútra erősített kék szalag is tájékoztatja a szomjazókat, hogy amit látnak, az ivókút. Ám rosszul látják, mert csak kútnak néz ki, hasztalan kísérleteznek az arra járók, a legjobb esetben pár csepp vizet tudnak kisajtolni belőle, mert nem működik. A mechanikája igen, de vizet nem ad.