Egy hónap múlva ki lehetne nyitni a vendéglátóhelyeket, ha még hetekig marad a Covid megszelídülésének jelenlegi tendenciája nyilatkozta megkeresésünkre Mészáros Zoltán, az Oliva Hotel és Étterem tulajdonosa.

A vendéglátóhelyek november 11-e óta tartanak zárva, illetve csak kiszállítással működhetnek. Úgy tudjuk, rengeteg cég nem kapta meg a kormány által beígért bértámogatást. Az ön vállalkozása megkapta?

Megigényeltük, és tegnap kaptuk meg – válaszolta Mészáros Zoltán. – Vártuk, mint a messiást. Idáig gyakorlatilag mi finanszíroztuk a működésünket. Így tett minden vendéglátós, aki még nem kapott bértámogatást, de úgy döntött, hogy nem küld el embereket, hanem a járulék-visszatartás és a leszűkített működés ellenére is megpróbál életben maradni. Egyébként a járulékkedvezmény és a bértámogatás a médiában hangzatosabb annál, mint amilyen valójában: a munkabéreket terhelő összes adó és járulék nagyjából 40 százalékát nem kell befizetni, a bér felét pedig megkapja a vállalkozó. Ha valakinek tíz százalékra esik a forgalma, annak nem segítség, a többieknek valamennyire igen. Ha valaki föl tudja „piszkálni” a forgalmát a Covid előtti forgalmának a 35, de inkább 40 százalékára, akkor akár életben is tud maradni. A szállodák kizárólag üzleti vendégeket fogadhatnak. A hotelek „normál” novemberi, decemberi kihasználtsága 80 százalék volt, ez most a harmadára, negyedére csökkent.

Elindult valamilyen szervezkedés a szektorban a szigorítások enyhítéséért?

Annyit tudok, hogy befolyásos szállodaipari befektetők és a szakmai szervezetek is lobbiznak több területen is. Az egyik terület a támogatásoknak addig való fenntartása, amíg a bezárás tart. A korlátozott, vagy bizonyos feltételek melletti nyitásért is komoly erők mozdultak meg. Én is azt gondolom, hogy lehetünk lassan bizakodóak. A napi fertőzöttek, a kórházi ápoltak, a lélegeztetőgépen lévők és a szomorú halálesetek száma is érezhetően csökken hétről hétre, ez egy örömteli és régóta várt tendencia. A Covid, úgy tűnik, lejtőre került. Azt gondolom, ha ez az irányzat még legalább két-három hétig ugyanígy alakul, akkor egy hónap múlva, február végével, még ha korlátozásokkal is, de ki lehetne nyitni a vendéglátóhelyeket.

Milyen korlátozásokra gondol?

November 11. előtt is alapvetően az MTÜ által kidolgozott protokollok szerint lehetett működni. A személyzet maszkban volt, a vendégek maszkban mozoghattak, az asztaloknál azt levehették. A megfelelő gyakoriságú kézfertőtlenítés a vendéglőbe járás része lett, de én a férőhely-korlátozást is el tudnám képzelni átmenetileg, az asztalok távolságának és mennyiségének a csökkenését, az ültetési távolság növelését is akár. Márciusban már teljesen reális lehet a fűtött terasz is, szóval tényleg azt gondolom, hogy el lehetne indulni a régi életünk felé, persze nem ész nélkül, hanem önfegyelemmel. Azok, akik amúgy is tartottak a vírustól, már a korlátozások előtt is elkerülték a vendéglátóhelyeket, és sokkal nagyobb távolságtartással éltek. Gondolom, ez most sem lenne másképp. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik átestek már a Covidon, vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint a számuk akár kétmillió felett is lehet Magyarországon, a vakcina is szűkíti az utat a Covid előtt, és széles tömegek tanultak meg együtt élni a vírussal ezalatt az egy év alatt. A maszkviselés és az általános távolságtartás nagyon sokaknak beépült a hétköznapi életvitelébe, családok, barátok, munkahelyi kollektívák szokásává vált az elővigyázatosság. Ez is segít a vírus lejtőre kerülésében, és én hiszek benne, biztos vagyok benne, hogy ez most már így is fog maradni.

Valószínűleg sokan nem fognak élni a lehetőséggel, hogy étterembe menjenek.

Amíg nyitva lehettünk, tavasszal és ősszel is, azt érzékeltük, hogy akikben bármilyen okból félelem van a Coviddal kapcsolatban, azok egyébként sem jöttek, függetlenül a korlátozásoktól. Ugyanakkor én úgy látom, hogy az össztársadalmi neurózis olyan mértékben nőtt a karácsonyi bezárkózás után és gyorsult fel az utóbbi egy hónapban, hogy pattanásig feszült a helyzet családokon, munkaközösségeken belül, és ha a dolgok mélyére nézünk, szinte mindnek a hátterében a Covid áll. Nem lehet sportolni, kijárási tilalom van. Olyan mértékben vagdosták meg az életünket, amit lassan át lehetne gondolni, és lehetne rajta finomítani. Én nem hiszek abban a toposzban, hogy a magyarok nem normakövetőek, nem tartják be a szabályokat. Ezen belül a tisztességes magyar vállalkozói közösség szerintem alapvetően szabálykövető.

Hozzászólások

hozzászólás