Ha a helyszínen „nagy látószöggel” nézem a Telekom Veszprém férfi-kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája összecsapásait, több érdekesség is látható, mint a televízión keresztül.

Ilyen volt a Barcelona elleni 58. perc is, amikor a zsűri asztal a hazai támadást figyelve megpillantottam, amikor a vezérigazgató és a cégvezető pacsizott egymással a zsűri asztal mögött. Látszott rajtuk a felhőtlen boldogság, a megkönnyebbülés, mosolyogva, örülve annak, hogy a katalánok vesztesen hagyják el a királynék városát. Régen várhattak erre a különleges érzésre. Sevinger Zsolt azért már tudta, hogy mit jelent egy sokszor győztes, Final Fourba jutó és ott döntőket játszó, érmeket nyerő közösséghez tartozni. Dr. Csik Zoltán legfeljebb reménykedett abban, hogy egyszer ő is átélhet hasonló örömünnepet. Az egymás tenyerébe csapás most valamennyire egyensúlyba hozta köztük az eddig meglévő élménybeli különbséget. Ez csak egy csoportmeccs volt, de Barcelonát legyőzni sohasem könnyű feladat. Ezért különösen felemelő érzés. Ráadásul ez a siker azt a reményt élteti tovább, hogy ami tavaly nyár elején megterveződött, az akár meg is megvalósulhat. Talán ez is benne volt a tenyerek összeütésében.

Egy edzőt mindig a csapat tesz naggyá, vagy húz le a feneketlen mélybe. Ha viszont megvan az összhang játékos és szakvezető között, akkor az azonnal meglátszik a pályán és a játékon. A spanyolok ellen a legsikeresebb napjaira emlékeztetően kézilabdázott a Telekom Veszprém. És ebben elévülhetetlen érdeme volt David Davisnak. Kollégája semmivel nem tudott kifogni rajta, azonnal reagált a nyitott védekezésre, a hét a hat elleni játékra, kapusai oda-vissza cseréjére, Lékai Máté és Kentin Mahé forgatására, Petar Nenadić remek időzítésű frontvonalba állításával. És még lehetne sorolni tovább. Arról meg szólni sem érdemes, hogy úgy tűnik, végre kondicionálisan is utol érte magát a csapat, ami egyébként „első óra, első lecke ezen a szinten, hogy egy kiváló klasszikust idézzek. Ezzel nőtt a koncentrációs készség is, ami a hajrában különösen fontos szempont. Röviden: ez a meccs minden szinten rendben volt. Sikerült a világbajnokságról hazatérőket és az itthon készülőket egy hét alatt összehangolni, ami Gulyás István szakmai igazgató és Pérez Carlos munkáját dicséri. A lelátó népe a O-szektorral vezérelve pedig adta a magas szintű szurkolást. Thiagus kifütyülése kicsit rontotta az összképet…

David Davis és legutóbb remekelő Telekom Veszprémje szombaton a Vardar Szkopje otthonában lapot kérhet tizenkilencre. A szakvezetőn kívül ugyanis csak Sterbik Árpád ismeri a legjobban az ősszel itt nyerni tudó Dibirovékat. Ha sikerülne a visszavágás, akkor a Bajnokok Ligájában a helyére kerülhet a csapat. Ahová egyébként a keret erőssége és tudása alapján való!

Donát Tamás

Hozzászólások

hozzászólás