A szeretőségnek vannak kifinomultabb változatai, mikor a felek kölcsönösen megállapodnak, hogy például „csak szex”. Csak ez meg az. Ez is hazugság. Előbb-utóbb valaki itt is jobban fog szeretni, és csak imádkozhatsz, hogy nem te leszel az. Valakit megcsaltak. Vajon engem is meg fognak? Innen kijönni csak akkor lehet, ha a szeretőség előtt az embernek volt valamije, amibe újra kapaszkodni lehet.

Somlai Nuca írása

A szerető szó a magyar nyelv egyik legálnokabbika – elhiteti ugyanis velünk, hogy a szeretői viszonyban van helye szeretetnek. A szeretői viszony ezzel szemben ugyanakkor nem más, mint egy tisztán üzleti tranzakció, azok közül is a legaljasabb – igazi „bűnözői csere”. Ebben a cserében az egyik fél csak elvesz, és nemhogy semmit nem ad cserébe, de fájdalmat és életre szóló sérüléseket hagy hátra, amikor kilép – mert ki fog lépni, ebben ne legyen kétsége senkinek. Hívjuk vevőnek – mert bár nem fizet, de mégis elvesz.

 A mennyországban kezdődik

A szeretői viszonyban egy ember szeret csak – a szerető. A szeretőt sosem szeretik vissza igazán – a szerepe kimerül abban, hogy pótolja mindazt, ami a vevő párkapcsolatából és életéből hiányzik, azon álmok és vágyak megtestesítőjévé válik, amiket a vevő soha nem mert kiélni, megvalósítani mert gyáva, gyenge és megalkuvó.

Mivel a hosszú idő óta elfojtott álmok és vágyak bármily megélésének puszta lehetősége is elegendő ahhoz, hogy a vevő szárnyakat kapjon, a szeretői viszony rendszerint a mennyországban kezdődik. A vevő mindent megtesz, hogy a szerető elhiggye: ő valójában AZ, aki a vágyai. Mindent elkövet és megtesz, hogy a szerető feltétel nélkül szeresse meg őt, ez a feltétlen szeretet lesz ugyanis az álmai megélésének az üzemanyaga. Eljátssza – sőt, elhiszi –, hogy ő is ugyanilyen feltétel nélkül szereti a szeretőjét, és ezért az első hetek-hónapok a szeretői viszony legszebbjei: a titkos találkák, üzenetek, a lopott órák és ábrándozások, könnyes búcsúzások és fogadkozások ideje.

A vevő minden eddigi hibájáért a meglévő társát, jobb esetben a körülményeket okolja, és esküszik, hogy ebből most már elege van, és mivel a szerető az, akinek ezt a felismerést köszönheti, és aki mellett „igazi” önmaga lehet, ezért „ahogy tud”, véget vet ennek.

Ahogy tud.

Döntési kényszerben

Míg a világirodalom és a világ összes nyelvének közhelye elhangzik ezen időszakban – a párom nem ért meg, senkivel nem tudok úgy beszélgetni, mint veled, sosem volt még ilyen jó az ágyban senkivel, mindig egy másik, egy ILYEN életre vágytam… –, mégis, egy-két hónap után a racionalitás lassan kezd besomfordálni a szeretői kapcsolatba.

Minél hosszabb idő telik el, a nagy számok törvénye szerint annál több olyan alkalom lesz, amikor a vevő dönteni kényszerül. Anyósnál ebéd a családdal vagy a szokásos kocsimosatás és a barátokkal való összeülés szombat délelőtt. Házastárssal színház vagy megint túlóra a munkahelyen. Gyerekekkel balatoni hétvége vagy megint egy kétnapos üzleti konferencia.

A gyanúreflex

Mivel a házasságra a szeretői viszony rendszerint jótékony hatással van mind a szex terén (mindenki megerősödik attól, hogy hirtelen más is akarja), mind pedig az érzelmek terén (bűntudat-kompenzálás), az első hetek gyanútlan, újra egymásra találós örömmel telnek „otthon”.

Aztán körülbelül a második hónap táján – hacsak a házastárs nem vak, esetleg egy strucc – beindul a gyanúreflex. Egyre nehezebb a szervezés. Egyre több ígéret kerül megszegésre, egyre több találkozó lemondásra, egyre több telefonhívás suttogó, dühös elutasításra: „most nem tudok beszélni, mondtam már, hogy ne hívj itthon”. A szerető ettől egyre kétségbeesettebbé és következményként „cirkuszosabbá” válik.

A kapcsolat kezdi elveszíteni az idilli jellegét, a vevő mérlegelni kezd, és rájön, hogy eddig is jól megvolt az álmai nélkül, öreg ő már ehhez, a szerető nem más, mint egy ugyanolyan házastárs, mint akit legalább már megszokott és kifizetett – és a kapcsolat jó esetben elhal, rossz esetben sokkal, de sokkal csúnyábban végződik. Jól? SOHA. Még akkor sem, ha a vevő végül elhagyja a meglévő társat – még akkor sem. A szerető az esetek 99,9 százalékában csak tranzitállomás – lépcső, aminek segítségével a vevő kilép. Szinte soha nem végcél, nem is lehet, hisz a kapcsolat eleve egy hazugsággal kezdődött: valakit megcsaltak. Vajon engem is meg fognak? 

Érzelmi káosz

Az előző kapcsolat bűntudata, a sebek, amiket az egyedül töltött karácsonyok, lemondott vacsorák, megalázó „második vagyok” érzés okozott, igazából soha nem gyógyulnak be. Ha a vevő különösen kegyetlen, vagy különösen gyáva, vagy különösen gyenge, esetleg a három együtt, a kapcsolat évekig húzódhat, aminek a végére a szerető megszűnik önmaga lenni. Minden tette, tevékenysége a vevőt fogja szolgálni. Nem mer elutazni egy hosszú hétvégére, mert a vevő hátha pont ezen a hétvégén ér rá. Nem meri kikapcsolni éjjel a telefonját, bármilyen fáradt, mert a „szerelme” hátha felhívja, és hátha eltölthet két órát azzal félálomban, hogy a panaszkodását hallgatja.

A szerető nem létesíthet újabb kapcsolatot, mert a vevő azonnal „belehúz” és érzelmileg kizsarolja bármilyen új társaságból. A szerető állandóan készenlétben áll, állandóan vár, állandóan remél, és ezt összetéveszti az igaz szeretettel. Azt hiszi, így csak az szeret, ilyen „önfeláldozóan”, aki IGAZÁN szeret.

A szerető elhisz bármit

Neki a „másik” társ egy gonosz, manipulatív szörnyeteg, aki kizárólag aljas zsarolással tartja maga mellett a vevőt. Otthon már évek óta nem szexelnek, csak a gyerekek miatt vannak együtt. Ha mindezek ellenére később megtalálja az ezen időkből származó boldog családi képeket, szerelmes üzeneteket, ne adj isten otthon a „no szex” ellenére születik egy újabb gyerek – akkor is csak magát okolja, mert nem volt ELÉG. Sosem volt ELÉG JÓ, hogy őt válasszák.

Ez az alja. Innen kijönni csak akkor lehet, ha a szeretőség előtt az embernek volt valamije, amibe újra kapaszkodni lehet. Különben ebbe bele is lehet halni – és nem feltétlenül csak fizikailag.

A szeretőségnek vannak persze kifinomultabb változatai, mikor a felek kölcsönösen megállapodnak, hogy például „csak” szex. „Csak” ez meg az. Ez is hazugság. Előbb-utóbb valaki itt is jobban fog szeretni, és csak imádkozhatsz, hogy nem te leszel az.

Ne legyél soha a szeretője senkinek.

Hozzászólások

hozzászólás