A Telekom Veszprém jogelődjeinél nem volt jellemző az év közbeni edzőváltás. A rajt utáni menesztésekre viszont lehet példákat mondani – de nézzük sorban néhányat!

A klub harmincnyolc éves élvonalbeli tagsága alatt először Joósz Attilát kellett helyettesíteni a kispadon, aki agyérgörccsel, lebénult arccal utazott a pécsi bajnokira, de azt mondta, hogy begyulladt a foga. Mindenesetre nagy szerencséje volt, hogy megúszta nagyobb baj nélkül az esetet. Végül segítője, Kiss Szilárd kormányozta a célba Csoknyaiékat, megnyerve a bajnoki címet és a Magyar Kupát is.
Igazi, nagy balhé akkor volt, amikor a bajnoki nyitány után néhány mérkőzéssel Kiss Szilárd és Hoffmann László helyet cserélt a veszprémi, illetve a győri kispadon. A szurkolók úgy tüntettek a döntés miatt, hogy a B-közepes drukkerek hátat fordítottak a pályának, majd kifeszítették a Mindörökké Kiss Szilárd feliratú molinót. A cirkusznak abban az idényben még nem volt vége. Hoffmann Lászlót azonnali hatállyal azért menesztették, mert a játékos menedzseri státuszát is alkalmazta, és a legendák szerint Zsigmond Györgyöt szegedi színekben szerette volna látni. Akkor Velky Mihály ült három meccs erejéig a kispadon, amíg megegyeztek Kaló Sándorral, aki a klub első két bajnoki címét nyerte Gyurkáékkal. Kaló bedobta a gyeplőt a srácok közé, akik felszabadultan, öröm-kézilabdát játszva megnyerték a bajnokságot, a hazai kupát, és csak idegenben, egyetlen kevesebb lőtt góllal maradtak alul a Barcelonával szemben a legjobb nyolc között. Veszprémben vezettek Csepkinék ellen tízzel Élesék, és Spanyolországban is volt összesítésben tízgólos különbség a Fotex javára.
Carlos Ortega idény eleji kirúgása már az újkori klubtörténelem nemtelen fejezete. Őt nem a plocki BL-döntetlenért menesztette a menedzsment, hanem mert a klub-világbajnokság elvesztése miatt sok tízmillió forinttól esett el az egyesület. Pedig arra már akkor nagy szükség volt… Ez a történet sem állt volna meg Ortegánál, mert segítője, Javier Sabate jelezte, hogy fél év után követi barátját új csapatához. Keresték is az utódját. A folytatásban Veszelin Vujovic már úton volt aláírni a szerződését, aztán maradt mégis Xavi. De élete nagy lehetőségét kilencgólos vezetésről „elgombázta” csapatával együtt a Kielce ellen a Bajnokok Ligája fináléjában.
És most itt van Ljubomir Vranjes munkából való felmentése. Edző nem tett még annyit azért, hogy ez megtörténjen vele. Teljesen megmagyarázhatatlan, ahogy Ljubo – ő kérte, hogy így szólítsák – a munkásságával összetört maga körül mindent. Pedig minden kérését teljesítették! Csak kevesen tudják, de már holland speciális erőfejlesztő edzőhölgyek is dolgoztak a klubnál. A mester azt nyilatkozta, hogy ennél többet már nem tudott dolgozni a csapatért. Ennek azért valamelyest ellentmond, hogy a játékosok közül néhányan arra panaszkodtak, hogy számukra kevés a heti négy edzés, szeretnének többet és keményebben dolgozni, de a mester nem engedte nekik, ezért kénytelenek otthon képezni, fejleszteni, erősíteni magukat. És még lehetne sorolni a furcsa szakmai döntéseit. A „nem az én csapatom” keretéből leépítette Alilovicot, Schuchot, Sulicot, Ugaldét. Az „ez már az én csapatom” tagságában láthatóan vonalon kívül került nála Nilsson, Ligetvári, Accambrey, Jamali. Kettes védőt csinált Nagy Lászlóból. Ám a legfeltűnőbb Lékai Máté háttérbe szorítása volt, aki, ha Vranjes marad, jövőre már csak a negyedik irányítóként kézilabdázhatott volna Mahé, Nenadic és a nyáron érkező dán Rasmus Lauge Schmidt mögött. Még hosszasan lehetne sorolni az öngóljait, amiért mennie kellett, merthogy a szakmai filozófiáját kétségtelenül váratlan és megdöbbentő, Veszprémre nem jellemző, méltatlan kudarcok kísérték. Eddig.
Akkor így most minden rendben van, minden megoldódott és jobb lesz? – kérdezte tőlem kissé indulatosan a szintén felmentett sportigazgató, akinek a menesztését dr. Csík Zoltán, a Veszprém Handball Team Zrt. vezérigazgatója nem indokolta.
Nem tudom Nikola! A kérdést másnak kellett volna feltenni!
Az biztos, hogy a neheze csak ezután jön. Akár Gulyás István marad, akár Dávid Davis jön. És te ezt nálam sokkal jobban tudod.
Szombaton Bresztben az lesz a legfontosabb kérdés: be lehet-e dobni a gyeplőt a srácok közé, hogy felszabadultan kézilabdázva újra győzzenek?

Donát Tamás

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Hozzászólások

hozzászólás