VÁLASZTÁSOK – Stratégiai kómában

Súlyos stratégiai nyugalom rontott rám. Olyan halálos nyugalommal szemlélem körülöttem a világot, hogy ez már kóros. Valami csendes, sötét kóma.

A hét végén azt vettem észre, hogy nem tudok olvasni. Stratégiai köd borult az agyamra, így inkább becsuktam a szemem, lesz, ami lesz. Állítólag ilyen a Covid-köd. Ki van vattázva az ember feje belülről, káros információk nem jutnak be. Csak szivárognak. Nem nézek, nem hallok, nem látok, nem olvasok, miközben itt nyüzsög körülöttem a mindenség.

Mindegy, akármilyen színű a rohadt paradicsom

Ne szólj hozzám, barátom, mert a te gondod az enyém is lesz. Ne mondd el, ha fel vagy háborodva, ha mindenki egyre hülyébb körülötted, ha gyűlölethullámok söpörnek végig a testeden, lelkeden. Nem akarom hallani, hogy ki a bunkó, mit írt a sajtó, hány halottja van a háborúnak, egyenes-e a beszéd vagy görbe, hogy ki a hazaáruló, ki a rendes keresztény. Hogy mi volt a címlapon, a plakáton, a fórumon, hol vannak a milliárdok, merre vannak a sikerek, hogy az előre, nem hátra és hogy már megint Brüsszel van, meg Nyugat, meg LMBTQ. Meg hogy Orbánék 12 éve, de az ellenzék is egy híján húsz. Mert amúgy is mindegy, akármilyen színű a rohadt paradicsom. Olyan, amilyen.

Apánk pénzt kunyerál Brüsszelben

Vagyis tök mindegy, ki nyeri a választásokat, mert nekünk már annyi. A forint betegeskedik, üres a kassza, apánk pénzt kunyerál Brüsszelben. Amit el lehetett herdálgatni, az már betonba van öntve, a többi meg a jóisten tudja, milyen számlákon várja majd a menekülő milliárdosokat. Jó, ez még nem most lesz, egyelőre csak a fiatalok menekülnek fejvesztve, beleértve a kormányfő saját lábon álló családtagjait is. Jól vagyunk: fejlesztjük a hadiiparunkat, meg leszünk védve mindenkitől, járványtól, Brüsszeltől, színész államfőtől, nemváltó őrültektől, ereszmászóktól, a haza ellenségeitől. A haza nem lehet ellenzékben, ugyebár. Éppen mostanában készülődik a jövőbe, tanulja a gyűjtögető életmódot, készleteket halmoz, pénzecskéjének sorsán időnként eltűnődik. Majd csak lesz valahogy.

…mi egy nagyszerű nemzet vagyunk

Szerintem mégsem Covid-eredetű a stratégiai köd.  Akkor kezdődött, amikor még a minap észnél voltam és Orbán villantott: a NATO úgymond lemásolta a magyar álláspontot! Nem küld katonát, fegyvert az ukrajnai konfliktusba (nem háború), mert mi vagyunk a magyarok, ezért mi magyarbarát politikát folytatunk, a magyar politika az nem ukránbarát vagy oroszbarát, hanem magyarbarát. „…mi egy nagyszerű nemzet vagyunk, és ebben a háborúban is nagyszerűen állunk helyt.” Hogy melyik háborúban?

Ekkor ereszkedett rám az agybarát köd, az esélytelenek végtelen nyugalma. Azért annyi erőm lesz, hogy elvonszoljam magam az urnáig.

Fotó: Miklós Zsuzsanna