Tovább emelkedtek a lakásárak

Tavaly számos elemzés szólt a 2020-as évben várható ingatlanpiaci recesszióról, ám a NAV tavalyi forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképből kiderül, hogy koránt sincs vége az áremelkedésnek, hiszen éves összevetésben minden településtípus esetén drágultak a lakások.

A 2020-as év nem várt fordulatokat hozott a lakáspiacon. Noha tavaly országosan 19 százalékkal esett vissza a forgalom, főként a világjárvány érkezése miatt, az ezzel egy időben jósolt recesszió mégis elmaradt. Az országos lakásár-szint 9,1 százalékkal nőtt 2019-hez képest, derül ki a NAV tranzakciós adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss elemzéséből.

A borúlátó előrejelzéseket nagymértékben befolyásolta, hogy 2020-ban negyedévről negyedévre pozitív és negatív irányba is elmozdultak a lakásárak a korábbi években megtapasztalt folyamatos áremelkedéshez képest, ám az egész évet tekintve továbbra is minden településtípus esetén drágult az ingatlanpiac.

Budapesten a belvároshoz közeli kertvárosi lakóingatlanok lehetnek a legértékállóbbak

Az országos átlaghoz képest a fővárosban jóval mérsékeltebb, mindössze 3 százalékos volt az áremelkedés. Budapesten az átlag négyzetméterár 657 ezer forint volt, ám kerületi szinten vizsgálva megállapítható, hogy rendkívül szélesre nyílt az olló: az V. kerületben egy év alatt mindössze 1,2 százalékkal nőtt az átlagár, tartva magát a sereghajtó szerepében áremelkedés terén. Szintén a lista utolsó negyedében kullognak az egyéb belvárosi, VI., VII. és VIII. kerületek 2 százalék alatti drágulással, míg a rangsor elején álló XXIII. kerület esetén a növekedés 17,4 százalékos volt. Némileg árnyaltabb képet kapunk, ha a kerületek átlagárait is vizsgáljuk. Az árváltozásban utolsó helyezett V. kerület 2020-ban töretlenül az első helyen szerepelt az árrangsorban 991 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, míg a hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerületben 411 ezer forint volt az átlag.

– A korábbi években is megfigyelhettük már a peremkerületek belvároshoz képest nagyobb ütemű drágulását. Erre a tendenciára 2020-ban ráerősített a járványhelyzet az Airbnb piac visszaesésével és az otthoni munkavégzés térnyerésével – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – Habár immár harmadik évtizede ciklikusan változik, hogy éppen mely városrészre mutatkozik nagyobb kereslet, azt gondoljuk, hogy hosszú távon az olyan kertvárosi(as) lokációk lehetnek leginkább értékállóak, ahonnan könnyen, gyorsan elérhető a belváros, a munkahelyek. Valószínűsíthető ugyanis, hogy számos munkáltató élni fog a hibrid típusú munkarenddel, lehetővé téve a home office és irodai munkavégzést is, ez pedig alapvetően megváltoztathatja a lakásvásárlói preferenciákat.

Somogy megye utolsóból lett az első

A koronavírus járvány következtében élénkülő kereslet és a Balaton-parti vagy ahhoz közeli lakóparki és társasház beruházások megnövekedett számának együttes hatása, hogy a 2019-ben még árváltozás szempontjából utolsó helyen álló Somogy megye átlagára tavaly harmadával nőtt. Az ezzel beállt 444 ezer forint átlagos négyzetméterárral Somogy a legdrágább megyénk lett, bőven megelőzve a korábban sokáig első helyezett Pest és Győr-Moson-Sopron megyéket. Somogy megyén kívül még Tolna megyében nőtt tavaly a 2019-es mértéknél nagyobb arányban (17%-kal) az átlagár, ahol a Paks II. beruházás hatására évről-évre növekszik a kereslet.

Veszprém megyében tíz százalék feletti az áremelkedés

Áremelkedés tekintetében további hat megye – Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Békés, Heves és Hajdú-Bihar – teljesített 10 százalék felett. 118 ezer forintos átlagárral továbbra is Nógrád számít a legolcsóbb megyének.

A megyei átlagárak alakulására – Somogy kivételével – természetesen nagy hatással vannak a megyeszékhelyek átlagárai. Az immár második éve legdrágább – Székesfehérvárt és Veszprémet csak hajszállal megelőző – Debrecenre (429 ezer Ft/m2) egyfajta kelet-magyarországi régiós fővárosként lehet tekinteni. A cívisváros számos újlakás-projekttel, fejlett helyi iparral és nívós egyetemével vonzó célpont a lakáskeresőknek. A megyeszékhelyek árváltozását illetően Szekszárd mellett még az egyébként átlagárrangsort záró Salgótarján szerepelt az élen, 15 százalék feletti növekedéssel.

– Az ingatlanárak növekedésével nem vagyunk egyedül Európában, hiszen az Eurostat elemzése is rámutat, hogy éves alapon minden tagállamban nőttek tavaly a lakásárak. Ennek egyik oka, hogy egy lakáspiaci fellendülés vagy visszaesés esetén előbb a forgalomban történik érzékelhető változás. Az árak jellemzően csak több negyedév késéssel követik a kereslet pozitív vagy negatív előjelű elmozdulását. Ám ami a 2021-es évet illeti, aligha várhatunk árcsökkenésre, hiszen a januárban indult Otthonteremtési Program támogatási elemei és az 5 százalékos újlakás-áfakulcs visszavezetése jelentősen fellendítették az első félévet, amely tendencia várhatóan kitart az év hátralevő részében is. A pozitív előrejelzést természetesen nagyban befolyásolhatja újabb járványhullámok esetleges érkezése – összegezte Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.