SZUBJEKTÍV – Ideák nélkül mire jutunk?

Vegyes érzésekkel mentem fel a fővárosba hosszabb kihagyás után egy újabb tüntetésre, mert a 7 igenes népszavazás céljait egyértelműen tudom támogatni és a büntető jellegű státusztörvényt nem lehet elfogadni.

A vegyes érzéseim negatív részét erősítette, hogy több tízezren sajnálatosan nem jöttünk össze, ám nem is csak 1-2 ezren voltunk, mint ahogy a magát függetlennek beállítani igyekvő közmédia közölte („A megmozdulás létszáma nagyjából 2 ezer fő volt”). Az alábbi képek bizonyítják, hogy azért sok ezren voltunk (szerintem közel tízezren).

A még mindig elvakultan kormánypárti szimpatizánsok hozzászólásaikban sokszor hiányolták a magyar zászlókat és a nemzeti öntudat kifejezését, amivel azt az elcsépelt és hazug narratíváját erősítették, visszhangozták a kormánypropagandának, hogy nemzettagadó libernyák (libsi) erők vezetik csak meg szegény fiataljainkat. Pontosan az ilyen fröcsögések ellen az Egységes Diákfront vezetősége már korábbi demonstrációikra is magával hozta a 40 méteres (kiírom betűvel is, hogy nyomatékosítsam: negyven, azaz négyszer tíz méteres) nemzeti lobogót, és a tömeg segítségével ki is terítették mielőtt közösen elénekeltük volna a himnuszt (a magyar himnuszt – a félregondolások elkerülése végett inkább ezt is túlmagyarázom).

Ezzel a tüntetést 19 óra körül hivatalosan le is zárták: „Mihalics Lili, az EDF tagja 19 órakor bejelentette: a tüntetés véget ért.”

A békés tüntetők ennek megfelelően el is szivárogtak (köztük én is), de elég sokan (ők lehettek 1-2 ezren) valóban tovább vonultak az Oktogontól az Andrássy úton – mint később megtudtam a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz.

Miközben ők ott csinálták a balhét a legálisan bejelentett és lezajlott tüntetést követően, tehát valóban illegálisan (amivel támadási felületet biztosítottak a kormánypropagandának, hogy összemossák a két dolgot és elsősorban utóbbiról számoljanak be, mintha előbbinek mindenképpen ez lett volna a célja), én a körúton tovább sétálva azzal szembesülhettem, hogy nem csak a külföldi turisták értetlenkedtek az útlezárások és az ezzel járó fennakadások miatt, hanem a helyiek, a „bennszülöttek” is.

Egyesek szerint filmforgatás zajlott az Oktogon környékén, mások szerint megint valami fontos ember érkezhetett (mint nemrég a pápa?). Számukra az volt a lényeg, hogy a nekik péntek estére kijáró kikapcsolódási lehetőséget megzavarták.

Ezeknek az utójátékoknak köszönhetően a vegyes érzéseimnek a pozitív részei gyakorlatilag el is szálltak. Mert a legnagyobb többség nem feltétlenül kormánypárti, hanem egyszerűen érdektelen és érzéketlen a közügyek iránt. Nem hisznek olyan ideákban, mint pl. közjó, közérdek (talán mert ebben a világban már minden érték relativizálódott), csak a saját rövid távú érdekeiket tartják szem előtt (mint jelen esetben a péntek esti kikapcsolódás jogát).

Valicsek Zsolt

Vezető képünk a tegnapi tüntetésen készült. Képek forrása: Facebook