SZIGETELÉS – Ne a bolygót fűtsük, hanem az otthonunkat!

1998 óta március 6-a az energiahatékonyság nemzetközi napja, melynek célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése.

Az energiahatékonysági világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy számos területen van lehetőség energiamegtakarításra. Magyarországon a lakosság energiafogyasztása kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23 százalék, Szlovákiában pedig csak 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több mint 0,4 tonnával, 40–50 százalékkal is csökkenthetjük az éves CO2-kibocsátásunkat, így számottevő üvegházhatású gáz mennyiségtől menthetjük meg a Föld légkörét.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz

A magyar családi ház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35 százaléka a falakon, 25 százaléka a tetőn, 25 százaléka a nyílászárókon, 15 százaléka pedig a padlón át távozik. A Knauf Insulation szakemberei szerint korszerű hőszigetelés-rendszerek alkalmazásával a jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50 százalék fűtési célú energiát is megtakaríthatnának, csökkentve CO2-kibocsátásunkat és kiadásainkat is.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Magyarország 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Számítások szerint a családi házakban felhasznált energia 75 százalékát fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

– A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink az indokolatlan hőveszteségük miatt egyre szélsőségesebb időjárást okoznak – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A megfelelően kivitelezett, jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár 50 százalékát is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO2-kibocsátásunk csökkentéséhez.

2020. december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.

A 2021-ben életbe lépő épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

Miért fontos az energiahatékonyság?

Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, a légszennyezést, épületeink fenntartási költségeit, egészségesebbé válik a környezetünk, pozitív makroökonómiai hatásai vannak, hozzájárul az energiabiztonsághoz, az ipari termelékenységhez, a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremt, növeli az elkölthető jövedelmet.