ODAFIGYELNI! – Intim tartalmak a világhálón

Nagy botrányt kavart nemrégiben, hogy az Amerikai Egyesült Államok haderejének katonái önmaguk szórakoztatására közös online fórumot hoztak létre, amelyen kolléganőik fotóit és személyes adatait tették közzé. A katonanők képeit különféle közösségi oldalakon kutatták fel, volt ott bosszúpornótól kezdve titokban készített fotóig minden, megjegyzésekkel tarkítva. A legnagyobb tengerészgyalogos facebookos csoport 30 ezer tagot számlált mielőtt letiltották.

Bár az elkövetők számára remek szórakozásnak vagy sikeres bosszúhadjáratnak tűnhet az efféle tartalmak nyilvánosságra hozatala, nem csak az USA-ban, de nálunk is súlyos következményekkel járhat. Jó tudni, hogy az intim tartalmak nyilvánosságra hozatalával az elkövetők olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy az igazságszolgáltatás előtt kell kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt felelősséget vállalniuk. Mert ezzel saját és mások életét is tönkre tehetik.

Kiszivárogtatások a neten

Érdemes elgondolkodni és az „okos eszközös” nemzedék figyelmét felhívni arra, fontolják meg, mielőtt meggondolatlanul posztolnak ki intim tartalmakat, hogy kiben bízhatnak meg és mennyire, mert a jópofának tűnő „szelfik” bármikor felbukkanhatnak a világhálón. Megtörtént nálunk is, hogy egy közismert tévés műsorvezető nő fiatalkori videofelvételét tette közzé valaki világhálón, amely hónapokig keringett a neten. Kiszivárogtatások miatti tiltakozásoktól hangos a nemzetközi porond is, áldozatok voltak Jennifer Lawrence, Kim Kardashian, Colin Farrell, Orlando Bloom, Rihanna, a Teen Wolf – Farkasbőrben című sorozat több szereplője, brazil és brit olimpikonok (Arthur Zanetti, Sérgio Sasaki, Arthur Nory, Louis Smith). A jelenségnek már tragikus végkimenetele is volt.

Intim szféra megsértése – két év szabadságvesztés

Egy nemi szervről készült fénykép önmagában még nem feltétlenül minősülne különleges adatnak, de abban a pillanatban, amint valamely személlyel a kép kapcsolatba hozható, ebbe a kategóriába kerül. Jó tudni, hogy ezek a képek és videók mind-mind különleges adatnak minősülnek és hogy az áldozatnak – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében – jogsérelmei orvoslására számtalan lehetősége van. A Kúria egy 2013-as döntésében megállapította, hogy a szexuális szokások, a nemi identitás és az ezek körébe tartozó tények az intim szféra részét képezik, azoknak nagy nyilvánosság elé tárása a sértett személyiségi jogát, emberi méltóságát sérthetik, és kiemelte: a sértettet felismerhetően ábrázoló (azonosítható), szexuális magatartást bemutató fényképek elektronikus levélben történő közzététele két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Tipikusan ebbe a körbe tartozik az interneten keresztül történő megosztás, akár valamely honlapon, akár Facebookon vagy egyéb közösségi médiában.

Zsarolásért öt év

Amennyiben az elkövető pénzt kérne a sérelmet szenvedett féltől azért, hogy az általa megszerzett tartalmak, felvételek ne kerüljenek nyilvánosságra, megvalósul a zsarolás tényállása: aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 367. § (1) bekezdése].

Károkozás az interneten

Amennyiben az interneten történt megosztás kárt okozott, a sértett pert indíthat. Például ha a nyilvánosságra kerülő, „erkölcstelen” képekre hivatkozva elküldik a munkahelyéről. A kártérítésre a polgári jog szabályai az irányadóak, viszont a kárt nem kell megtéríteni, ha azt vis maior okozta: például, ha a sérelmet szenvedett fél maga küldte el a tartalmat valaki telefonjára, amit bizonyíthatóan elloptak és így kerülnek nyilvánosságra. Ellenben az már nem vis maior, ha figyelmetlenségből – például egy internetkávézóban – nem jelentkezett ki a közösségi médiafelületéről, és az utána érkező vendég egyszerűen hozzáfért a képekhez. Továbbá, ha az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. A kártérítési igény érvényesítésére az általános elévülési határidő 5 év.