LELKI EGÉSZSÉG – Nagymértékben függ a gondolkodásmódunktól is

A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása.

A jó életminőség fogalomkörébe nemcsak a tárgyak és a létbiztonságot adó anyagiak megszerzése tartoznak bele, hanem a kiegyensúlyozott, harmonikus lelki egészség is. Testünk nem lehet egészséges, ha a lélek nincs megfelelő állapotban. A mai rohanó, feladatokkal teli világunkban különösen fontos szerepe van a lelki, mentális egészségünknek. Ha feszültek, idegesek, fáradtak vagyunk nem tudunk helytállni sem a munkánkban, sem a családban, a társas kapcsolatainkban.

Vizsgálatok szerint a világon több mint 120 millió ember szenved depresszióban. Magyarország különösen érintett a depresszió emelkedésében, minden ötödik ember jelenleg is depressziós. Mindenkinek saját döntése és felelőssége az, hogy hogyan és mennyit foglalkozik a mentális állapotával. A napi feladatok, a munka elvégzésén túl szükségünk van a stressz levezetésére. Ezt több úton is lehetséges: sport, meditáció, relaxálás, tánc, kirándulás, hobbi, kreatív időtöltés.

Fontos, hogy ismerjük a pozitív tulajdonságainkat, mert ezek azok az erőforrások, amelyhez krízis esetén nyúlhatunk segítségként. Tisztában kell lenni a gyengeségeinkkel is, mert ha szembenézünk velük, akkor sokkal könnyebben tudjuk kezelni a konfliktusainkat.

A lelki egészség olyan állapot, amikor minőségi életet élhetünk, megőrzéséért naponta tenni kell.

Először is ehhez szükségünk van arra, hogy tudjuk:

• mi az, ami valódi értéket képvisel számunkra (család, munka, természet, stb.),
• képesek vagyunk-e ezen értékek mentén kialakítva élni az életünket,
• ismerjük-e eléggé önmagunkat, teszünk-e valamit azért, hogy jobb életet élhessünk,
• vannak e céljaink és kitartásunk a megvalósításukhoz.

Megvalósításhoz fontos és egyszerű tanácsok:

• tiszta, rendezett környezet,
• kiegyensúlyozott étrend,
• megfelelő időbeosztás,
• testmozgás (boldogsághormonokat szabadít fel),
• stresszt okozó tényezők kiszűrése,
• kikapcsolódást jelentő tevékenység keresése,
• kielégítő alvás,
• információkeresés, tájékozottság,
• emberi kapcsolatok ápolása, nyitottság.

A mentális egészség nagymértékben függ a gondolkodásmódunktól is. Kutatások igazolták, hogy azoknak az embereknek, akik optimistán gondolkodnak, meglátják a jó dolgokat nehézségek esetén is, javult az egészségi állapota, boldogabbnak érezték magukat, több barátjuk volt és a stressz kevésbé hatott rájuk. Azok az emberek, akik pozitívabban látják a világot, több erővel rendelkeznek, nem ragadnak bele a problémákba, hanem a megoldásra helyezik a hangsúlyt. Ennek eredménye az, hogy hatékonyabbak a munkában, fizikálisan jobb kondícióban vannak és széles baráti körrel rendelkeznek. Sokkal könnyebben küzdenek meg az esetleges krízisekkel.

Hangulatzavarok sokféle okból és az élet során bármikor megjelenthetnek, gyakran minden figyelmeztető előjel nélkül. Keletkezésük igen összetett: kiválthatják környezeti megterhelések (munkahelyi stressz, szeretett személy elvesztése, gyász, súlyos betegség), máskor öröklődhet a családban. Depresszió és szorongás bárkinél kialakulhat nemre, korra vagy társadalmi körülményekre tekintet nélkül. A tünetei változóak, betegenként nagyon különbözhetnek, a magatehetetlenségig súlyosbodhatnak, és akár az életet is fenyegethetik. Időben történő felismerése és kezelése ezért létfontosságú.

Ma már rengeteg helyen lehet segítséget kapni lelki nehézségeink leküzdéséhez:

• pszichológusok
• pszichiáterek
• mentálhigiénés szakemberek
• egyéni terápiák
• csoportos terápiák
• lelkisegély-telefonos szolgálatok

Forrás: eszii.hu

[stextbox id=”grey”]Juhász Gyula: Credo

Érzed-e, testvér, néha szédülettel
És áhítattal a csodát, hogy élsz itt,
Hogy veled együtt világok kerengnek
S hogy velük együtt néked is a vég int?[/stextbox]