LANDSCAPE – Az Úristen tekintetével

Milyen a mai landscape, azaz magyarul: a tájkép? Ketten fotózták átellenben a Balaton északi, illetve déli partját éveken keresztül, anélkül, hogy tudtak volna egymásról. A veszprémi várban, a Dubniczay palotában most találkoznak a felvételek, két párhuzamos kiállításon.

Szabó Dezső konceptuális művész 18 év után éppen abbahagyta, amikor Szalontai Ábel fotóművész elkezdte. Szalontai a 2015-től megörökített Badacsony-pillanatokat folyamatosan megosztja a közösségi médiafelületeken.

Mi volt a művészek célja ezzel a kitartó munkával? Egyáltalán, hogyan lehet tájképet készíteni a modern művészetben ma, amikor mindenki fényképez, bármikor, bárhol, bármit? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a két kiállítás megnyitóján elhangzott beszédek.

A nagyszámú érdeklődőt Can Togay, az EKF művészeti és kreatív tanácsadója köszöntötte.

Szalontai Ábel fotóművésznek a Badacsony csonka kúpját a víztükrön át szemlélő felvételeiről Róka Enikő művészettörténész beszélt. Láthatjuk, ahogy a hegy olykor felhőkbe bújik, ködbe veszik a vulkanikus táj, aztán a szél sávokban megtisztítja az eget és kiemelkedik a csonka kúp. A lenyugvó nap sugarai misztikusra színezik a tájat, valami földöntúli, kozmikus erőt sugározva. De nem csak Szalontai Ábel fotóira jellemző ez a teremtő tekintet.

Az Úristen tekintetével kacérkodik Szabó Dezső – fogalmazott Horányi Attila művészettörténész a Landscape című kiállítás megnyitóján. Szabó Dezső konceptuális művész a rá jellemző precizitással Szigliget kikötőjének egy meghatározott pontjából, mindig azonos beállításban fényképezte a túlparton fekvő Fonyódi-dombságot 1996-tól 2014-ig. Tizennyolc éven át. Ahogyan a kiállítás kísérőanyagában leírta, a téma és a kamera pozíciójának állandóságával a folyamatosan változó napszakok, évszakok és meteorológiai körülmények rögzítése és megmutatása volt a célja.

Mit is látunk ezen a kiállításon pontosan? – tette fel a kérdést Horányi Attila megnyitó beszédében. Meg is válaszolta: rengeteg képet. Ezeken pedig a Fonyódi-dombságot. Két púpot a távolban. Egyébként meg a Balatont és az eget. Ezt látjuk újra, meg újra, meg újra. Nyolcszázszor. Körülbelül 3700 felvétel készült, ebből válogatta ki a művész a Landscape címmel most megnyílt kiállításának anyagát. Az ismétlés következtében eltűnik a forma és az egész kezd másról szólni, például a színekről, az absztrakcióról. Itt szemléletesen el lehetne magyarázni, hogyan jön létre az absztrakció, hogyan tűnik el a táj és válik motívummá a képeken.

Horányi meggyőződése szerint a művésznek ebben a heroikus küzdelmében az ábrázolással, van spiritualitás, meditáció és önmagának szabott feladat, ami majdnem emberfeletti. Olyan fotótechnika, amit itt látunk, hovatovább már nem is létezik. Az eszköz, amelyet ehhez a sorozathoz Szabó Dezső használt, minden esetben ugyanolyan típusú kisfilmes fényképezőgép és ugyanaz az objektív volt. A befűzött film fajtája Fuji 100. A felvételek 2:3 oldalarányúak, fekvő formátumúak, a horizont felezi a képmezőt. A látványt az ég és a vízfelület állandóan változó jelenségei határozzák meg. A kép centrumában a Fonyódi-hegy ikerkúpja áll.

Végezetül személyes élményét is megosztotta a közönséggel Horányi Attila. Neki a Csobáncon van egy kis szőlőbirtoka, ahonnan –  ha kicsit följebb megy – a Balaton felé néz, akkor pont ezt látja: a Fonyódi-hegy ikerkúpjait. Megmászni a Csobáncot azért is fantasztikus, mert minden tíz méternél más táj tárul elénk: a Gulács, a Szent György-hegy, a Tóti-hegy, hátrébb a Badacsony, átellenben a Fonyódi-hegy. Egészen elképesztő módon tárulkozik fel a táj és lesz az ember a táj részévé. Az a táj, amit mi így nézünk, egyrészt különböző megyékben van, másrészt különböző tulajdonban és nem független attól a jelenségtől, amit a Balaton kisajátításának neveznek.

Ám Szabó Dezső pillantása mindezektől függetleníti az egészet, mert egy időtlen pillantást választ. De azért nekünk tudnunk kell, hogy valójában ez a táj iszonyatos érdekek, iszonyatos értékek összefeszüléséről is szól. Ezen fölül tudunk emelkedni néha a művészet segítségével. Például most, ha ezt a szépséget, ami itt a falakon van, végignézzük egyenként, tömbönként, soronként – fejezte be gondolatmenetét Horányi Attila.

Mindkét tárlat a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával valósul meg.

Vezető fotó: Szabó Dezső konceptuális művész 18 éven keresztül fotózta a Fonyódi-dombságot