Költségvetés 2022 – Mi van a kirakat mögött?

Nehéz, kihívásokkal teli év vár ránk, de a vállalásainkat teljesíteni tudjuk – mondta Porga Gyula polgármester az önkormányzat közgyűlésének mai ülésén, ahol a legfontosabb napirendi pont a 2022-es költségvetés megvitatása volt. Az erről szóló rendeletet 11 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A polgármester rövid visszatekintéssel indított. Felidézte, hogy a 2020-as költségvetés elfogadása után két-három héttel a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, ami sok váratlan döntés elé állította a városvezetést, de a stabilitást sikerült megőrizni. A tavalyi évben olyan költségvetést készítettek, ami akár a legrosszabb forgatókönyvnek is megfelelt volna, ennél végül jobban alakult a helyzet. Mostanra a város gazdasági társaságai „járványállókká” váltak és megerősödtek, ami az idei évben növekvő iparűzési adóbevételt jelent. Megemlítette még, hogy míg tavalyi ilyenkor ezer fölött volt a regisztrált munkanélküliek száma, most hétszáz körüli.

Távolról irigylésreméltó

Porga Gyula szerint az is a város gazdasági erejét mutatja, hogy míg a járványhelyzet miatt megszaporodó önkormányzati kötelezettségek ellentételezésére több település kormányzati kompenzációt kapott, Veszprém nem. A jövő évi EKF-programévre készülve pedig különösen fontos, hogy az idei költségvetésből jelentős összeg fordítható beruházásokra. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó fejlesztések ugyanis nem egyszeri alkalomra szólnak, hanem az utána következő évekre, évtizedekre teszik még jobbá és élhetőbbé a várost.

Hartmann Ferenc képviselő a kompenzációra reagálva megjegyezte, hogy az a települések kormányzati akaratnak való kiszolgáltatottságát mutatja. Rávilágít továbbá arra, hogy a költségvetés stabilitása csupán 60-70 százalék biztonsággal tervezhető, az összes többi „lutri” és szerencse kérdése. Elismerte, hogy Veszprém idei költségvetése távolról nézve irigylésre méltó, de a fejlesztési projektek inflációt meghaladó drágulása komoly kockázatot jelent, ahogy meglátása szerint az önkormányzat gazdasági társaságainak helyzete is rizikós. A képviselő rámutatott: a szép kirakat mögött a veszprémiek sok gondot is érzékelnek. Kevés a bérlakás, nincs program az energiatakarékos lakásfelújítások támogatására, szűkös az idősügyi és szociális ellátórendszer, nem tudni, mi lesz a vasútállomás megújításával, a hitelállomány növekszik.

A várban is közpénzt költenek

Katanics Sándor képviselő az általa napi szinten tapasztalt egyenlőtlenségekről beszélt, a gyulafirátóti és kádártai városrészekben, a Dózsavárosban és a Jutaspusztán régóta megígért, de mindig elmaradó fejlesztésekről. A város intézményeiben is hasonló problémákat lát, több helyen már a karbantartás is gondot okoz. Az óvodákban, bölcsődékben nem lenne szabad a szülőktől elvárni, hogy járólapozzanak, mosdókat szereljenek – hozott fel egy példát. Bírálta a közüzemi szolgáltatót is, megjegyezve, hogy a városban még mindig fenyőfákat görget a szél. A Veszprémi 7Napra szánt 30 millió is kidobott pénz, ha nem jut el az olvasókhoz, mert a terjesztés nem működik. Végül megemlítette a várnegyedben zajló beruházásokat. Sokak igényét fogalmazta meg: a város nyilvánosságát sokkal több fórumon kellene tájékoztatni a projektről, hiszen közpénz felhasználásával valósulnak meg a tervek.

Ragyogj! Hogyan?

Gerstmár Ferenc az EKF szlogenjét idézte: Ragyogj! Majd megkérdezte: hogyan? A városba áramló tízmilliárdok és a megoldatlan napi problémák csalódást keltenek az emberekben – tette hozzá. A közvilágítás, a csapadékvíz-elvezetés, a hó- és jégmentesítés, a hulladék-összegyűjtés hiányosságai, a közlekedési dugók és parkolási nehézségek, az épületszigetelési támogatások elmaradása, a szociális ellátásban hiányzó plusz ingatlanok mind-mind ezt erősítik.

Guzslován Gábor azt firtatta, hányan vannak közmunkás státuszban, milyen lehetőségeket biztosít az önkormányzat a munka világába való visszavezetésre, és van-e arra szándék, hogy bérlakások létesítésével hazai munkaerőt csábítsanak a városba a külföldi vendégmunkások helyett.

Nincs szerencse, munka van

Az ellenzéki felszólalókkal szemben Pálinkás Roland, dr. Strenner Zoltán és Halmai Gábor képviselők is optimistán nyilatkoztak a költségvetésről, valamint az idei év példaértékű fejlesztéseiről. Hegedüs Barbara alpolgármester a Dózsavárosban és Jutaspusztán kezdődő fejlesztéseket sorolta, hozzátéve, hogy az intézményekben szükséges fejlesztésekre is sor fog kerülni. Brányi Mária alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat mind a kötelező, mind az önként vállalt feladatait el fogja tudni látni. Röviden felvázolta azt is, hogy a költségvetési bevételeknek csak kisebb hányada származik szabadon felhasználható saját forrásból. A nagyobbik rész címzetten, külső forrásokból (kormány és az unió) érkezik és csak a meghatározott célokra használható fel.

Porga Gyula végül Hartmann Ferencnek címezve azzal zárta le a vitát, hogy: nincs szerencse, munka van! Határozott koncepció mentén, tudatos tervezéssel és nagyon sok ember nagyon sok munkája eredményeként fejlődik a város és készül az EKF-programév sikeres lebonyolítására. Az elfogadott rendelet értelmében 40,5 milliárd költségvetési, 3,17 milliárd működési finanszírozási és 15,3 milliárd forint felhalmozási finanszírozási bevétellel vág neki az önkormányzat az idei évnek.

Fotó: a szerző