Kínai stratégia: az eladósodás selyemútja

Adósságcsapdába ejti a volt kelet-európai államokat Kína, amit se az Európai Unió, se Amerika nem néz jó szemmel. Biztonsági kockázatot látnak benne, hogy például a NATO-tag miniállam, Montenegró bedőlt a kínai stratégiának, ami nem más, mint az eladósodás selyemútja.

Még el sem készült a zömmel a kínai CRBC vállalat kivitelezésében épülő, mindössze 42 kilométeres autópálya szakasz, Montenegrónak máris el kellene kezdeni törleszteni Kínának a 942 millió euró hitelt. Ahogyan a szerbiai Vreme című hetilapnak Miloš Vuković podgoricai szakember kifejti, a közgazdászok elhamarkodott, rossz konstrukciónak tartják a mindössze 620 ezer lakosú kis nyugat-balkáni ország részéről ezt az üzletet, amelynek következtében a világ egyik legdrágább autópályája épül. Kiszámolták, amennyiben az egyszer majd elkészülő autópálya szakasz árát annak használati díjából szeretnék törleszteni, akkor az elkövetkező 14 évben nonstop 3 másodpercenként át kellene húzni rajta egy járműnek.

Tekintettel arra, hogy a nagy, sötét hegyeiről és a turizmusáról ismert kis állam bruttó nemzeti bevételének 30 százalékát elviszi ez a hitelkonstrukció, világos, hogy Kína ezzel Montenegró első számú bankárjává lépett elő. A hitelfelvevő ország számára pedig nem maradt más, mint azeladósodás selyemútja. Arról nem is beszélve, hogy a többi 120 kilométernyi autópályát is fel kellene építeni valamiből.

Montenegró ideális dobbantó Kína számára

A Kínai Népköztársaság csaknem egy évtizede, 2012-ben látott hozzá a One Belt, One Road (Egy övezet egy út) program, más néven az új selyemút, sok országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv megvalósításához, amely az elkövetkező évtizedekben megváltoztathatja az egész világgazdaságot. Ebben az Európai Unióba törekvő, fizetőeszközként máris eurót használó Montenegró ideális dobbantó Kína számára. Miért? Mert a kis ország az EU-tól nehezen kapna pénzt, hiszen gazdasága korrupcióval sújtott, elmaradott, kockázatos a visszafizetés. Pedig nagy szüksége lenne infrastrukturális fejlesztésekre, ráadásul trehány az adminisztrációja, ezért nehezen tudna eleget tenni az európai fejlesztési bankok és alapok bürokratikus elvárásainak.

2014-ben írta alá Montenegró a kínai CRBC nevű kínai állami vállalattal a tervezési és kivitelezési szerződést a fővárost Kolašinnal összekötő 42 kilométeres autópálya szakaszra. Ez a legvadabb és legattraktívabb része a tengerparti kikötőt, Bar városát a szerbiai határon fekvő Boljare településsel összekapcsoló 169 kilométeres autóútnak, tele viaduktokkal és alagutakkal. A szerződés értelmében a munkák 70 százaléka a kínai vállalatot illeti, a maradék 30 százalékon osztozhatnak a hazai alvállalkozók. A kivitelezőket nem nyilvános pályázaton választották ki, a projekt nagy részét titkosították. A kedvezményt, miszerint a kínai híd- és útépítő cég nem fizet áfát, se vámot, a helyi vállalkozókra is kiterjesztették.

A montenegróiak most attól félnek, hogy Kína az adriai Bar kikötőjének a megszerzésére játszik.

Egy másik volt jugoszláv köztársaságban, Horvátországban is látványos munkához jutott a már említett kínai állami vállalat, a CRBC, ám ott pályázaton sikerült megszerezni. A 24 méter széles pelješaci hídról van szó, amely a Neretva csatorna fölött 55 méter magasan és csaknem két és fél kilométer hosszan húzódik. A híd összeköti Délkelet-Horvátországot az ország többi részével, miközben Neumnál megkerüli Bosznia és Hercegovina rövid parti sávját. Ezzel kiiktatják a zavaró határátkelést.

Kínai híd Újvidéknél?

Ugyanakkor Szerbiában is nagyívű munkákat bíznak a kínaikra. Újvidéknél például két Duna-híd építését kezdhetik el, és ehhez kötődően a Fruška gora, azaz a Tarcal-hegy alatt 3,5 kilométer hosszú alagutat fúrnak. A Duna-híd összeköti az E75-ös nemzetközi utat a Tarcal-hegyi korridorral. Ez lesz a legjobb összeköttetés Románia és Bosznia között. Az Újvidék és Ruma között tervezett gyorsforgalmi út pedig a Zágráb és Budapest irányába vezető két autópályát köti össze.

Magyarország sem marad ki a kínai hitelekből

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly hitelszerződést írt alá a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére, amely – ha 2025-re elkészül – a legrövidebb útja lesz a kínai árunak a görög pireuszi kikötőből Közép-Európába. A 750 milliárd forintról szóló hitelszerződést tíz évre titkosították. Ellenzéki körökben még ennél is nagyobb hullámokat vert a kínai állami egyetem építésének híre Budapesten. Még ha van is abban amerikai hidegháborús propaganda, hogy a Fudan egyetem nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, de a kínai kölcsön, amiből Magyarország megépítené ezt a kínai egyetemet, már tényleg aggasztó, többek között annak korrupciós kockázatai miatt. Magyarországra is az eladósodás selyemútja vár?

Csoda-e, hogy az Európai Bizottság mindezek után olyan törvény előkészítésén dolgozik, amely megakadályozná az állami támogatást élvező külföldi cégek részvételét az európai tendereken és egyúttal megtiltaná európai cégek eladását is ezeknek a vállalatoknak? A hírt horvát online hírportálok szellőztették meg a Süddeutsche Zeitungra hivatkozva. Nem nevesítik, de a kínai vállalatokról van szó.

Vezető kép: A világ egyik legdrágább autópálya szakasza épül a hatalmas hegyeiről ismert Montenegróban kínai hitelből. Fotó: aos.com