Közérzet · 2021.05.11.

Kínai stratégia: az eladósodás selyemútja

Adósságcsapdába ejti a volt kelet-európai államokat Kína, amit se az Európai Unió, se Amerika nem néz jó szemmel. Biztonsági kockázatot látnak benne, hogy például a NATO-tag miniállam, Montenegró bedőlt a kínai stratégiának, ami nem más, mint az eladósodás selyemútja.

Még el sem készült a zömmel a kínai CRBC vállalat kivitelezésében épülő, mindössze 42 kilométeres autópálya szakasz, Montenegrónak máris el kellene kezdeni törleszteni Kínának a 942 millió euró hitelt. Ahogyan a szerbiai Vreme című hetilapnak Miloš Vuković podgoricai szakember kifejti, a közgazdászok elhamarkodott, rossz konstrukciónak tartják a mindössze 620 ezer lakosú kis nyugat-balkáni ország részéről ezt az üzletet, amelynek következtében a világ egyik legdrágább autópályája épül. Kiszámolták, amennyiben az egyszer majd elkészülő autópálya szakasz árát annak használati díjából szeretnék törleszteni, akkor az elkövetkező 14 évben nonstop 3 másodpercenként át kellene húzni rajta egy járműnek.

Photo Viwer

Tekintettel arra, hogy a nagy, sötét hegyeiről és a turizmusáról ismert kis állam bruttó nemzeti bevételének 30 százalékát elviszi ez a hitelkonstrukció, világos, hogy Kína ezzel Montenegró első számú bankárjává lépett elő. A hitelfelvevő ország számára pedig nem maradt más, mint azeladósodás selyemútja. Arról nem is beszélve, hogy a többi 120 kilométernyi autópályát is fel kellene építeni valamiből.

Montenegró ideális dobbantó Kína számára

Fotó: politika.rs

A Kínai Népköztársaság csaknem egy évtizede, 2012-ben látott hozzá a One Belt, One Road (Egy övezet egy út) program, más néven az új selyemút, sok országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv megvalósításához, amely az elkövetkező évtizedekben megváltoztathatja az egész világgazdaságot. Ebben az Európai Unióba törekvő, fizetőeszközként máris eurót használó Montenegró ideális dobbantó Kína számára. Miért? Mert a kis ország az EU-tól nehezen kapna pénzt, hiszen gazdasága korrupcióval sújtott, elmaradott, kockázatos a visszafizetés. Pedig nagy szüksége lenne infrastrukturális fejlesztésekre, ráadásul trehány az adminisztrációja, ezért nehezen tudna eleget tenni az európai fejlesztési bankok és alapok bürokratikus elvárásainak.

A montenegrót átszelő autóút a tengerparti Bar kikötőt köti össze a szerb határral. Fotó: rts

2014-ben írta alá Montenegró a kínai CRBC nevű kínai állami vállalattal a tervezési és kivitelezési szerződést a fővárost Kolašinnal összekötő 42 kilométeres autópálya szakaszra. Ez a legvadabb és legattraktívabb része a tengerparti kikötőt, Bar városát a szerbiai határon fekvő Boljare településsel összekapcsoló 169 kilométeres autóútnak, tele viaduktokkal és alagutakkal. A szerződés értelmében a munkák 70 százaléka a kínai vállalatot illeti, a maradék 30 százalékon osztozhatnak a hazai alvállalkozók. A kivitelezőket nem nyilvános pályázaton választották ki, a projekt nagy részét titkosították. A kedvezményt, miszerint a kínai híd- és útépítő cég nem fizet áfát, se vámot, a helyi vállalkozókra is kiterjesztették.

Photo Viwer

A montenegróiak most attól félnek, hogy Kína az adriai Bar kikötőjének a megszerzésére játszik.

A Pelješaci híd tavaly nyáron. Fotó: Hrvatske Ceste

Egy másik volt jugoszláv köztársaságban, Horvátországban is látványos munkához jutott a már említett kínai állami vállalat, a CRBC, ám ott pályázaton sikerült megszerezni. A 24 méter széles pelješaci hídról van szó, amely a Neretva csatorna fölött 55 méter magasan és csaknem két és fél kilométer hosszan húzódik. A híd összeköti Délkelet-Horvátországot az ország többi részével, miközben Neumnál megkerüli Bosznia és Hercegovina rövid parti sávját. Ezzel kiiktatják a zavaró határátkelést.

Kínai híd Újvidéknél?

Ugyanakkor Szerbiában is nagyívű munkákat bíznak a kínaikra. Újvidéknél például két Duna-híd építését kezdhetik el, és ehhez kötődően a Fruška gora, azaz a Tarcal-hegy alatt 3,5 kilométer hosszú alagutat fúrnak. A Duna-híd összeköti az E75-ös nemzetközi utat a Tarcal-hegyi korridorral. Ez lesz a legjobb összeköttetés Románia és Bosznia között. Az Újvidék és Ruma között tervezett gyorsforgalmi út pedig a Zágráb és Budapest irányába vezető két autópályát köti össze.

Magyarország sem marad ki a kínai hitelekből

Fudan egyetem. Fotó: mandiner.hu

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly hitelszerződést írt alá a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére, amely – ha 2025-re elkészül – a legrövidebb útja lesz a kínai árunak a görög pireuszi kikötőből Közép-Európába. A 750 milliárd forintról szóló hitelszerződést tíz évre titkosították. Ellenzéki körökben még ennél is nagyobb hullámokat vert a kínai állami egyetem építésének híre Budapesten. Még ha van is abban amerikai hidegháborús propaganda, hogy a Fudan egyetem nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, de a kínai kölcsön, amiből Magyarország megépítené ezt a kínai egyetemet, már tényleg aggasztó, többek között annak korrupciós kockázatai miatt. Magyarországra is az eladósodás selyemútja vár?

Kelebia, 2016. december 9. Szerbia felõl érkezõ, cementet szállító tehervonat halad át az ideiglenes határzár vasúti kapuján Kelebiánál 2016. december 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Csoda-e, hogy az Európai Bizottság mindezek után olyan törvény előkészítésén dolgozik, amely megakadályozná az állami támogatást élvező külföldi cégek részvételét az európai tendereken és egyúttal megtiltaná európai cégek eladását is ezeknek a vállalatoknak? A hírt horvát online hírportálok szellőztették meg a Süddeutsche Zeitungra hivatkozva. Nem nevesítik, de a kínai vállalatokról van szó.

Vezető kép: A világ egyik legdrágább autópálya szakasza épül a hatalmas hegyeiről ismert Montenegróban kínai hitelből. Fotó: aos.com

Kép forrása: MTI/MTVA

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!