KIJEV – Amikor Zelenszkijre figyelt a világ

Nemzetközi sajtóértekezletet tartott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz agresszió első évfordulóján. A túloldalon az orosz államfő a hallgatásával tette emlékezetessé a háromnaposra tervezett háború háromszázhatvanötödik napját.

Volodimir Zelenszkij két és fél órán át lekötötte nemcsak a teremben helyet foglaló újságírók figyelmét (több mint 170 tudósító kapott akkreditációt mintegy háromszáz médium képviseletében), hanem a televízió előtt ülőkét is.  

Magam is ez utóbbiak közt voltam, és észre sem vettem az idő múlását. A  hetvenes évek második felében, majd az ezredforduló környékén összesen több mint tíz évet töltöttem Moszkvában a Magyar Rádió állandó tudósítójaként, majd 2018–19-ben a Népszava Kijevben akkreditált különtudósítójaként hónapokon át követtem az ukrán elnökválasztási kampányt, és közvetlen közelről láttam Zelenszkij berobbanását a világpolitikába. Így az elmúlt évtizedekben elég sok nemzetközi sajtótájékoztatón voltam jelen, de ritkán volt alkalmam tapasztalni ilyen élénk érdeklődést. Az ukrán elnök két és fél órán át állta a sarat, részletes, ahogy mondják, „kimerítő” válaszokat adott, és egyetlen pillanatra sem látszott kimerültnek. 

Mire ébredt rá a NATO?

Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy erősnek kell maradniuk a csatatéren, hiszen csak így lehetnek erősek az igazságos béke elérését célzó majdani tárgyalásokon. Méltatta a nyugati politikai és diplomáciai segítséget, a fegyverszállítmányokat – ennek volt köszönhető több sikeres hadművelet, köztük Herszon és Harkiv fölszabadítása. Ami az oroszok által kilencedik éve megszállva tartott Krím visszaszerzését illeti, a katonai lépéseken túl morálisan és technikailag is készülnek erre. A háború egyik fő tanulságaként említette, hogy a NATO ráébredt: korszerűsítenie kell a védelmi rendszerét, mert immár mindenki láthatja, mire lehet számítani Oroszország részéről.  

A harmadik világháború kockázata

Természetesen különös érdeklődést keltett, hogyan reagál az ukrán elnök Kína friss politikai rendezési javaslatára. Vajon ezt eleve halva született kezdeményezésnek kell-e tekinteni, minthogy hiányzik belőle az orosz csapatok kivonásának követelménye? – hangzott a kérdés.  Zelenszkij szerint bármely békekezdeményezés mindenekelőtt azt az államot illeti meg, amelyiknek a területén a háború zajlik. Ukrajna ennek megfelelően meg is fogalmazta a maga békekötési formuláját. A kínai kezdeményezés Peking álláspontját tükrözi, jelzi, hogy Kína részt kíván venni ebben a folyamatban, de ez nem több jelzésnél. Minden attól függ, milyen további lépések követik ezt – jegyezte meg. Ő maga azt várja, hogy Kína az igazságos béke oldalán lesz, „vagyis a mi oldalunkon”, majd hozzátette: nagyon szeretné hinni, és számára ez a legfontosabb kérdés, hogy Kína nem fog fegyvert szállítani az oroszoknak.

Jobb, ha Kína ott marad, ahol most van…

… nem pedig Oroszország ölelésében, az ugyanis a harmadik világháború kockázatát jelenti – figyelmeztetett. Fejtegetését úgy summázta, hogy egy olyan javaslat, amely nem tartalmazza a területi épség és sérthetetlenség követelményét, következésképp az orosz csapatok kivonását, az Ukrajna számára nem elfogadható. Egy másik válaszában szólt arról, hogy találkozót tervez Hszi Csin-ping kínai elnökkel, ez nemcsak a háború okán volna fontos, hanem egyéb tekintetben is a nemzetközi biztonságot szolgálná. Érdekeltek vagyunk mindketten a gazdasági kapcsolatok megőrzésében – hangsúlyozta Zelenszkij, és külön utalt rá, Kína is a területi sérthetetlenség elvét vallja, tehát neki is mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az oroszok távozzanak Ukrajna földjéről. 

Külön érdekességként vonul majd be a sajtótájékoztatók történetébe, amikor valaki a kérdést kérésre cseréli: egy azerbajdzsáni újságíró – fia kérését tolmácsolva – szelfire kérte az ukrán elnököt. Zelenszkij átkarolta őt és mosolyogva, elégedetten nyugtázták a látottakat.

Az erőtől és önbizalomtól duzzadó ukrán elnök csak a sajtókonferencia végén érzékenyült el, amikor a családjáról kérdezték. Ez a legbonyolultabb kérdés számomra – mondta meghatottan. Nagyon büszke feleségére, Olenára, mindarra, amit tesz a hazáért és a gyerekekért, hiszen most minden családi tennivaló rámaradt.

– Szeretném hinni, hogy mindezt egy kicsit értem is teszi – mondta tréfásan, aztán – még mindig küszködve a meghatottságával – folytatta: nagyon szeretem őket. A feleségemet. A gyerekeimet. Ők a legfontosabbak számomra. Ritkán látom őket. A szüleimet pedig egyáltalán nem… De mindannyian itt vannak a szívemben. 

A sajtótájékoztatóról beszámoló kormányzati portálon letölthető Zelenszkij beszédének videófelvétele.

Kerekes András

Fotók: ukrajnapress