Ki, mit, miből? – Az EKF, az érsekség, meg a többiek

Ahogy közeledik az Európa Kulturális Fővárosa programévének kezdete és egyre többfelé botlunk építési, felújítási munkálatokba a városban, az emberek fejében egyre inkább összekeverednek a dolgok. Ennek egyik ékes példája egy olvasói kérdés: hogyan hagyhatta jóvá az EKF a székesegyház lecsupaszításának terveit? Pedig egyiknek a másikhoz semmi köze. Megpróbálunk segíteni abban, mikor kit illet kritika vagy dicséret.

Lamos Pétert, a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy hol, milyen határok húzódnak, kinek, mire terjed ki a döntési jogköre és feladatköre. Azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen forrásokból finanszírozzák az egyes beruházásokat.

Projektek és pénzforrások

– A közelmúlt, a jelen és a jövő infrastrukturális projektjeit négy csoportba lehet sorolni – kezdte Lamos Péter.

1. Az EKF fejlesztéseit és programjait nagyobb részt a kormány, kisebb hányadban az Európai Unió és a társult települések önkormányzatai finanszírozzák.

2. A TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében megvalósuló beruházásokra uniós pályázati forrásból érkezik a fedezet. Ha szükséges, akkor ezt kiegészítik önkormányzati önerővel.

3. A Modern Városok Program projektjeit teljes egészében a központi költségvetés állja. Ebben a körben valósult meg egyebek között a sportuszoda, a jégcsarnok, a kerékpárutak megépítése, zajlik a színház rekonstrukciójának első üteme, valamint a belterületi útfejlesztések.

4. Az érsekség a várnegyed ingatlanjainak felújítására ugyancsak a központi költségvetésből kapott jelentős támogatást.

Betűszavak mögött a tartalom

– Az emberek valahogy mégis az EKF-et látják minden mögött. Nehezen igazodnak el. Különösen, amióta az EKF 2023 mellett megjelent a VEB 2023 betűszó is.

– A VEB (Veszprém–Balaton) 2023 Zrt. az a szervezet, amelyik az EKF 2023 sikeres lebonyolítása érdekében jött létre. A kormánytámogatás, amelynek az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható hányada 42 milliárd forint, hozzájuk érkezik, nem a városi költségvetésbe. Abból akkor lesz veszprémi beruházás, ha az önkormányzat támogatási kérelmet nyújt be a zrt.-hez és ott kedvező elbírálásban részesül. Ezt követően a zrt. támogatói szerződést köt a várossal, a megítélt összeg pedig befolyik az önkormányzat kasszájába. A leglátványosabb példa erre a volt gyermekkórház újjáépítése egy teljesen új, a közösséget szolgáló funkcióval. A VEB 2023 pozitív döntése után a beruházás lebonyolítása önkormányzati feladattá vált, ezzel pedig, szigorú elszámolás mellett, a Veszprém 2030 Kft.-t bízta meg. A mi dolgunk a terveztetéssel kezdődött, a közbeszerzési eljárással folytatódott, és a műszaki átadással fejeződik be, amikor a jelenleg már zajló kivitelezés véget ér. Mindebből értelemszerűen következik, hogy a kft. nem vesz részt az EKF valamennyi infrastrukturális fejlesztésében, csak azokban, amelyekre megbízást kap a veszprémi önkormányzattól.

– Az EKF-programhoz csatlakozott csaknem 120 település ugyanígy benyújthat infrastrukturális tartalmú támogatási igényt?

– Nem, ez a lehetőség csak Veszprém esetében működik. Létezett azonban egy másik, mostanra lezárult séma, amikor a VEB 2023 által kiírt pályázatokra lehetett jelentkezni. Az együttműködési megállapodással rendelkező települések ezen az úton juthattak támogatáshoz. Veszprémben is valósultak meg ilyen módon kisebb volumenű projektek. Óvodákba, bölcsődékbe kerültek például új játszóeszközök a közösségfejlesztés jegyében.

Fejlesztések EKF-es pénzből

– Mely beruházások teljesülnek az EKF finanszírozásában?

– Megint csak muszáj elkülöníteni két csoportot. Számos terv és elképzelés létezik, amelyek még nincsenek abban a fázisban, hogy biztosat lehessen róluk mondani. Ezekre vagy sikerül megtalálni a finanszírozást most, az EKF ernyője alatt, vagy később valósulhatnak meg. Hírt fogunk adni róluk, ha már lesznek konkrétumok. Ami viszont zajlik, sőt, hamarosan el is készül, azokat szívesen sorolom. A már említett gyermekkórházi beruházás, a Jókai utcai Ruttner-ház megmentése és a volt húsáruház átalakítása digitális tudásközponttá. Ezek mellett a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodája dolgozik a Hősök kapujának építészeti-műszaki felújításán, a Laczkó Dezső Múzeum korszerűsítésén, a Kádár utcai parkoló megépítésén, a Népmesék Játszótér újjászületésén és a Séd-völgyi tó rehabilitációján.

Erzsébet liget és várnegyed

– Kihagyta az Erzsébet ligetben és a Szent Miklós-szegen kezdődő munkákat, pedig a város lakosságának reakcióiból ítélve ez elég forró téma.

– Valóban kimaradt, mert ez a projekt nem a Veszprém 2030-hoz tartozik. Az általam vezetett kft.-nek csak az EKF-hez kötődő fejlesztésekben van szerepe. A liget rekonstrukciója nem EKF-es beruházás. TOP támogatással, vagyis uniós pályázaton elnyert pénzből valósul meg. A részletekről a városfejlesztési iroda tud bővebb információt adni.

– A várnegyed megújításához az önkormányzatnak vagy a Veszprém 2030 Kft.-nek van bármi köze?

– Az egyházi ingatlanokat illetően közvetlenül nincs. A 39 milliárdos támogatást ugyan az EKF-hez való kapcsolódás okán ítélte meg a kormány, de annak felhasználásába és a fejlesztések lebonyolításába sem az önkormányzatnak, sem a kft.-nek, sem a VEB 2023 Zrt.-nek nincs beleszólása. Az Udvardy György érsek, Navracsics Tibor kormánybiztos és Markovits Alíz, a VEB 2023. Zrt. vezérigazgatója által nemrég aláírt stratégiai együttműködési megállapodás sem erről szól, hanem, amint a nevében is szerepel, arról az együttműködésről, amely az EKF 2023-as minél sikeresebb lebonyolítását segíti majd.

A vezető képen: folyik az építkezés a volt gyermekkórház területén. Fotó: a szerző