Kézilabda – Az Eb a magyar játékosok mumusa?

Átok ülne a magyar férfi kézilabda legjobbjain a kontinenstornákon? – kérdezik egymástól a szurkolók a mostani Eb 15. helyezés után. Tavaly a világbajnokságon még ötödikek lettek. Egy év alatt elfelejtették forgatni a labdát?

Elbúcsúzott a magyar válogatott az Európa-bajnokság küzdelmeitől. Most sem sikerült megtörni a kudarcsorozatot. Eddig tizenháromszor rendeztek Eb-t férfi kézilabdázóknak. Kilencedik a legjobb hely, amit megszereztek, és be kellett érniük a 12., kétszer pedig a 14. hellyel – nagyjából 20–24 csapat között.

A legfájóbb az idei, hiszen hazai nézők előtt történt. Egy nyilatkozó játékos épp ebben jelölte meg a csapat zavarodottságát. Úgy érezte, sokkolta őket a vadonatúj nézőtéren a szurkolók hangos biztatása. Éles József kétszeres világválogatott, 179-szeres magyar válogatott, a legsikeresebb veszprémi kézis elképedt az indokláson.

– Amikor meghallottam, hogy a csapaton biztos nagy a nyomás, mivel kint volt 20 ezer ember, és a megfelelés kényszere nyomta őket agyon, arra nem tudok mást mondani: ha az nyomaszt, hogy kimegy 20 ezer magyar ember egy mérkőzésre, akik tombolnak, és óriási a hangulat, ha agyonnyomja a tét a játékost, akkor a címeres mezt le kell adni. Mert ez azt jelenti, hogy az illető nem tud ilyen nyomás alatt játszani, és valószínű, hogy nem ebbe a keretbe való – nyilatkozott a DIGI Sport híradójának, a Sport 24-nek.

Hozzátehetjük, Élesnek könnyű, ő a veszprémi szurkolók lelkesedésétől kísérve lett sztárrá. Értékelése megszívelendő:

– A holland csapat 182 centis átlagmagassággal elvert minket, akik közel kétméteres, 195 centis játékosokkal rendelkezünk. Izland szintén. A világ elment mellettünk. Van min elgondolkozni.

Mi viszont ne menjünk el amellett, hogy elmaradt a 100 százalékos kihasználtságú Veszprém Aréna felújítása, mert sokallták az átalakítás költségét. Ehhez képest a közbeszerzési értesítő számai szerint a debreceni csarnok 1,9 milliárdért újult meg. A szegedi 27,4 milliárd helyett 29,3 milliárdba került, a tatabányai a 15 milliárd helyett 18,5-be. Az utóbbihoz a kormány még 1,8 milliárdot adott a létesítmény berendezésére és az intézmény fenntartására. A döntőnek helyet adó, szimbolikus számú (20 222) nézőt befogadó népligetié 75,1 milliárd helyet 94 milliárd. Vagyis az Eb-hez kapcsolódó stadionépítésekre a kormány nettó 128 milliárdot forintot költött. A szlovákok két helyen, már működő csarnokokban rendezték meg a meccseket.

A képen a Népliget melletti, 94 milliárdból felépített Budapesti Multifunkcionális Aréna, a magyar–szlovák közös rendezésű férfikézilabda-Eb fő helyszíne. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd