JÁRVÁNY IDEJÉN – Éljük túl, megölelni egymást később is ráérünk!

Advent első vasárnapja, az ünnepvárás első napja, az első gyertyaláng pislákoló, kicsi fénye. Máskor az örömteli várakozás kezdete, most aggodalom. Ma a járványhelyzet eddigi legrosszabb adataival kellett szembesülnünk. Hétezerhez közelít az új pozitív esetek száma, és miközben tegnap új gyertyákat raktam a tavalyi adventi koszorúra, a kórházainkban meghalt 156 covidos beteg.

Nem volt még ilyen. Zacher Gábor toxikológus és mentőorvos néhány napja azt üzente, felejtsük el az idei karácsonyt. Azért, hogy jövőre újra úgy – és főleg azokkal – ünnepelhessünk, akikkel régen, és ne azokat gyászoljuk, akiket el fogunk veszíteni a szabályok semmibevétele miatt.

Ne felejtsük el a karácsonyt – reagált szinte azonnal Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője –, hiszen az ünnepnek talán még soha nem volt akkora értéke és tartalma, mint idén. De lelki örömszerzésre törekedjünk a drága ajándékok vásárlása helyett, és tervezzük meg jó előre, hogyan lehetünk együtt fizikai kontaktus nélkül a szeretteinkkel, milyen módon tudjuk pótolni a személyes találkozás meghittségét.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki szokásos rádióinterjújában csak annyit mondott, hogy a kormány korlátozások nélküli karácsonyt szeretne, a szabályokról valamikor december első felében fognak dönteni. Azon a napon 6393 új esetről és 135 elhunytról szóltak a hírek. Másnap 6268-ról és 152-ről, ma, az első adventi vasárnapon 6819-ről és 156-ról. Az elvégzett tesztek 41 százaléka lett pozitív. Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház főorvosa pedig tegnap arról beszélt, hogy a járvány tetőzése valamikor karácsony előttre várható, addig még folyamatosan emelkedhet a fertőzöttek és a halottak száma.

Belgiumban, ahol a vírus gyors terjedése szinte már katasztrófával fenyegetett, az itthoninál sokkal szigorúbb korlátozások eredményeként a helyzet javul, a friss fertőzöttek száma már nem éri el a napi háromezret. Az enyhítéseket nagyon óvatosan kezdik bevezetni, a karácsonyestével kapcsolatban pedig az a döntés született, hogy a háztartások egy, az egyedül élők pedig két vendéget fogadhatnak.

Hogy ránk mi vár, hamarosan kiderül. Az biztos, hogy nekem nagyon fog hiányozni a távol élő nagyfiam, de már szeptemberben arra kértem, eszébe ne jusson megkockáztatni az utat. Pedig tavaly karácsonykor volt itthon utoljára, a szokásos tavaszi hazajövetelét az első hullám mosta el. A kisebbiket is csak azért várom haza, mert egyedül él. Ha saját családja volna, arra kérném, maradjon velük és videocseteljünk, telefonáljunk inkább. Mert a szeretet mindenekelőtt felelősség azok iránt, akiket szeretünk és az idei karácsonyon talán ez a legfontosabb, amit adhatunk. Az időseket, egyedülállókat ne hagyjuk magukra, lássuk őket pár napra vendégül, vagy menjen hozzájuk látogatóba valaki a családból, de a nagy családi eszem-iszom vendégeskedést hagyjuk ki idén. Ne utasításra, hanem önként. Az is lehet persze, hogy a kormány szigorítani fog, és nem bízza ránk, hogyan, milyen népes körben ünnepelünk. Sokan lesznek dühösek, sokan fognak ellenszegülni, pedig most az egyszer hallgatni kéne a józan eszünkre. Csak az elmúlt három nap után 443 covidos beteg családjában készülődnek temetésre és hol van még a karácsony! Érjük meg, éljük túl, megölelni egymást később is ráérünk!