Jane Goodall, a remény nagykövete Veszprémben

– Mindannyian minden egyes nap jobbá tehetjük a világot. Fontos, hogy most tegyünk a környezetünkért, és ne a jövővel foglalkozzunk! – mondta plenáris előadásában dr. Jane Goodall, akit ma a Pannon Egyetem díszdoktorává avattak.

Jane Goodall etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója. Évente 300 napot tölt utazással. A világ legkülönbözőbb pontjain előadásokat tart arról, hogyan használjuk életünk ajándékát arra, hogy a világ egy jobb hely legyen. Legutóbb négy évvel ezelőtt járt Magyarországon, és most ismét eljött hozzánk. Ma a Pannon Egyetemen tartott plenáris előadást, ahol az egyetem díszdoktorává avatták. Találkozott és beszélgetett gyerekekkel, fiatalokkal, az általa alapított Roots & Shoots (Rügyek és gyökerek) magyarországi csoportjainak tagjaival.

A Pannon Egyetem aulájában a színpadra lépését szűnni nem akaró taps fogadta. A 89 éves tudós törékeny alakja olyan kisugárzással bír, hogy az ember meghatódik a láttán, és érzi, hogy egy igazán jó ember áll vele szemben. Dr. Gelencsér András, az egyetem rektora a remény nagykövetének nevezte őt, aki rendkívüli hatással van a környezetvédelemre, aki egész életét a természettudomány oktatásának szentelte.

– Mindannyian minden egyes nap jobbá tehetjük a világot – ezzel a nagyon fontos mondattal kezdte plenáris előadását a világhírű tudós, aki úgy kapott doktori és a világ több egyetemén díszdoktori címet, hogy nincs egyetemi diplomája.

Mivel sokan olvashatták már a gondolatait, hallhatták előadásait a környezetvédelemről, ezért történeteket mesélt a veszprémi hallgatóságának.

Hogyan tojik a tyúk?

– Csodálatos édesanyámnak mondok köszönetet, aki megszerettette velem az állatokat – kezdte. – Négy és fél éves voltam, amikor elvitt engem egy farmra, ahol rengeteg állattal ismerkedhettem meg. Mi akkor Londonban éltünk, ahol nem lehetett részem ilyen élményben. Az volt a feladatom, hogy szedjem össze a tyúktojásokat, de én arra voltam kíváncsi, hogy hogyan jönnek ki azon a kis lyukon azok a hatalmas tojások. Mivel nem kaptam választ a kérdésemre, elkezdtem tanulmányozni a tyúkokat. Négy órát voltam távol, édesanyám már telefonálni akart a rendőrségre. Amikor végre előbukkantam, akkor nem szidott össze, mert látta, milyen izgatott vagyok, inkább elmondta, hogyan tojik a tyúk. Ez volt az első igazi megfigyelésem az állatok viselkedésével kapcsolatban. Egyszer azt mondtam az édesanyámnak: ha nagy leszek, állatokat figyelek meg és könyveket írok róluk. Erre azt válaszolta: ezért nagyon sokat kell majd dolgoznom, de ha ezt szeretném, hát csináljam. Megtanultam, hogy valóban lehet változtatni a világon.

A tudós lehet együttérző

– A csimpánzok és az emberek DNS-e 99,4 százalékban megegyezik – folytatta. – Számomra az volt a legcsodálatosabb felfedezés, hogy mennyire hasonlítanak a csimpánzok az emberekre: a viselkedésük, a kommunikációjuk. Nem emlékezteti önöket egyes politikusokra, amikor felemelik az öklüket és hadonásznak? És most nem akarok neveket mondani.

Jane Goodallnak fogalma sem volt arról, mi az etológia. Ő csak megfigyelte a csimpánzok viselkedését.

– A sok művelt professzor azt mondta, mindent rosszul csinálok. Nem lett volna szabad neveket adnom a csimpánzoknak, csak számokkal kellett volna jelölnöm őket. Azt is mondták, hogy a csimpánzok nem képesek érzelmek kifejezésére, problémamegoldásra. Figyelmeztettek, hogy a kutatás tárgyát objektívan kell szemlélni, a tudós nem lehet együttérző, mint én. Itt tartott a tudomány 1961-ben. A csimpánzok viszont megtanítottak bennünket arra, hogy a tudósoknak nincs igazuk. Amikor az állításaimat és a kutatásaimat filmfelvételekkel is bizonyítottam, akkor kezdett megváltozni a véleményük, de ez nagyon lassú folyamat volt.

Amikor Jane Goodall azt látta, hogy az erdőirtásokkal – ami újabb termőföldek nyeréséhez kellett az embereknek – megsemmisül az állatok élőhelye, akkor elkezdett a szegényekkel foglalkozni, más megélhetést keresni számukra.

A reményre a legfőbb okom a fiatalság

– Rájöttünk: ha a fiatalok nem látják, milyen fontos a természetvédelem, akkor semmit sem érünk el – jegyezte meg. – Ezért indítottam el 1991-ben a Roots & Shoots mozgalmat. Már 68 országban vannak csoportjai, Magyarországon 14. Fontos megértenünk, hogy mi a természet része vagyunk. Amitől igazán függünk, az az egészséges ökoszisztéma: növények és állatok együttélése. Ha egyetlen elemet is kihúzunk belőle, akkor összeomlik a rendszer. Sajnos, a világ sok pontján összeomlóban van az ökoszisztéma. Az intellektussal rendelkezők nem teszik tönkre a környezetüket. Nem intelligenciát mondtam. Fontos, hogy most cselekedjünk, és ne a jövővel foglalkozzunk! Ismét zölddé kell varázsolnunk a városokat!

Sokszor megkérdezik tőle, hogy tényleg van benne remény? Benne, aki annyi kegyetlenséget és pusztítást tapasztalt a világban?

– A reményre a legfőbb okom a fiatalság. A fiatalok a szüleiket és a nagyszüleiket is inspirálják. Akik nem hiszik el, hogy nagy bajban vagyunk, azokkal nem vitatkozni kell, nem hibáztatni őket, hanem találni számukra egy történetet, ami elindítja bennük a változást. A változás mindig belülről fakad.

Emlékeztetett: 1961-ben még mindenki azt hitte, csak az ember intelligens. Azóta bebizonyosodott, hogy az állatok is azok. Egy varjú például egy átlagos nyolcéves gyerek intelligenciájával rendelkezik.

Együtt képesek vagyunk a világ megmentésére!

– Ne felejtsék, hogy mit hallottak tőlem az előbbi videóban: amíg élünk, minden nap változtathatunk, hozhatunk döntéseket. Segítsük a következő generáció tagjait abban, hogy helyrehozzák, amit a korábbi generációk elrontottak. Együtt képesek vagyunk a világ megmentésére!

Nincs B terv, nincs másik bolygó

Dr. Jane Goodall plenáris előadását követően dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elrettentő adatokat mondott a környezetünk állapotáról:

– 2011-től 2013-ig, tehát három év alatt Kína több energiát használt fel, mint az azt megelőző száz év alatt. Magyarországon óránként három futballpályányi betont terítenek le. Ennyivel csökken a természeti terület. Másfél milliárd autó furikázik a Föld útjain. Az ember által létrehozott tárgyak több mint egybilliárd kilót nyomnak. Ez nagyobb súly, mint az összes élő állaté és növényé. Egyes politikusok a mai napig tagadják a klímaváltozást, miközben ez a legnagyobb globális probléma. Korunkat a turbókapitalizmus korának is nevezhetjük, egy gátak és alternatívák nélküli kornak. Egonómia van, nem ekonómia.

Figyelmeztetett: a technológia nem tud bennünket megmenteni, csak mi magunkat tudjuk megmenteni. Kizárólag a természet képes magát újjáteremteni, és ehhez levegőre, térre, biodiverzitásra van szüksége.

– Nincs B terv, nincs másik bolygó – fejezte be.

A Jane Goodall Intézet magyarországi csapatához bárki csatlakozhat, aki szeretne tenni bolygónk jövőjéért.

Fotók: Pesthy Márton