A Petőfi Színházban fél évszázada kezdte pályáját. A frissen végzett szépség az idők során a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. Szombaton, 80 éves korában halt meg Veszprém egykori üdvöskéje, Csomós Mari. Emlékezetét filmjein kívül még ma élő közönsége őrzi.

Szerelmes volt belé Veszprém és a megye egyik fele, amiért a másik érdekes módon nem haragudott. A hozzá hasonló szépségű ifjú petőfis színésznők közül ő volt az, aki szertelen jókedvével, mosolyával, kedvességével férfit-nőt egyaránt elvarázsolt, amint száguldozott a Kossuth utcán, strandolt a Balaton partján, vagy épp alászállt a Bánta bánya mélyének belső részeibe. Jellemző, hogy kolléganőjével, Majczen Máriával nem a gyárak művelődési otthonában találkoztak a bányászokkal, beöltözve a tárnákba mentek.

Fűzfőgyártelepen Vágfalvi Ottó festőművész műtermének látogatásán pedig teljesítette a különleges kérést is, „a francia és magyar sanzonokon kívül – közkívánatra és nagy sikerrel cigány dalokat is énekelt”.

Amikor Csomós Mari kezdte a pályáját, a színészek még a szakma teljességét tanulták meg. A megyei lap bemutatkozó interjújában az „ide nekem az oroszlánt is hevével” nyilatkozta: „Mindent – nagy drámai szerepeket, modern lányokat” szeretne játszani. Az egyszerű kérdésre, hogy mit szeretne elérni, ugyanolyan őszintén vágta rá, „mindent, Kossuth-díjat, sikert”.

Álmai teljesültek: sikert sikerre halmozott színpadon, filmen, televízióban. Játszott a Nemzeti Színházban, majd a Katona alapítója lett, később az Új Színházé. Majd valamikori osztálytársa hívására a Radnótiba szerződött. Az elmúlt években a Rózsavölgyi Szalonban és az Örkény Színházban is vállalt szerepet. Volt Yerma és Szent Johanna, makrancos Kata és Kocsma Jenny. 27 éve Kossuth-díjjal tüntették ki, 1999 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2017-től a Nemzet Színésze. Ugyanabban az évben 74 évesen a színikritikusok legjobb női mellékszereplőnek járó díját nyerte el Dosztojevszkij A játékos című darabjában nyújtott alakításáért.

Noha szerepelt televíziós sorozatokban is (Presszó, Nyolc évszak), mégsem a könnyed szórakoztatás miatt került a figyelem középpontjába. Jancsó Miklóstól Fekete Ibolyáig számtalan rendezővel forgatott. Az utóbbi időben is foglalkoztatták, látható volt az Állítsátok meg Terézanyut! és a Sorstalanság című művekben. Mégis inkább két viszonylag korai munkája maradt meg sokak emlékezetében, és a korabeli hangos viták tanulmányaiban. Mindkét filmben a munkásmozgalomhoz kapcsolódó értelmiségi hősnőt formált meg. A Kertész Ákos Makrájából Rényi Tamás által készített Makrában Valit, a Déry Tibor műből Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotásában Évit, az illegális pártmunkást. Csomós Mari olyan összetett figurákat mutatott meg, akik képesek voltak vonzóvá tenni az illegális munkásmozgalmat A Fábri-film meghozta számára az első elismerést, a legjobb szereplőnek járó díjat is. Ma mindkét alkotás nagyot szólna, mert olyan önálló, saját akaratú, gondolkodni és cselekedni egyaránt képes szép nőt vonultat fel, akiket a halandó ma talán el sem tud képzelni.

A veszprémi üdvöskéből művész lett. Az itt töltött éveire hivatkozunk korabeli dokumentumokkal, mert néhány újságcikken, hang- és filmfelvételen kívül csak emlékezetünk őrzi a színész óriásokat. Az egykori üdvöske azzá lett.

Vezető képünk forrása: Újságmúzeum