GASTARBEITER – A malacnak annyi

Ahogy a címből is kiderül, valakinek mennie kell. Összekotorja a család a tartalékait, hamuba sült pogácsával nem mehet világgá az ember. Útiköltség, kaució a lakásra, ruhanemű („nem megy tán ebben a vacakban”), meg kell élni az első fizetésig. Számolnak. Nem elég, konstatálja a család. Mindenki egy irányba néz: a sarokban álló és már-már családtagnak tekinthető malac vádlóan pislog.

Hát nézzük, mi a teendő! Meggyilkolni nem lehet, ebben megegyezett a család. Egy hatalmas kőműveskalapáccsal egyből leteríthető lenne, de – mint mondtam – a család ellenzi a halálbüntetést, malacka maradjon éltben.

Előkerül egy-két kisebb-nagyobb kalapács, kézi fúró, kés, véső, de hasztalan kopogtatnak, ütögetik a jószág hasát. Az türelmesen, sőt csökönyösen tűri az atrocitásokat, pedig engedhetne, mert a hasán jól látható jele van annak, hogy ott kikezdhető. De nem, ő éppen az ellenkezőjére van programozva, arra, hogy ami benne van, azt avatatlanok ki ne vehessék!

Nincs más hátra, mint egy precíz műtét: felvágni a hasát, szakszerűen, okosan, úgy, hogy utána – a magyar valóság áldozata – csaknem egészségesnek tűnjön. Keresünk egy flexet. És egy hegesztőszemüveget is, de jobb híján egy 3D-s mozis szemüveg is megteszi, lényeg, hogy „ki ne bökd a szemed, mert fél szemmel nem mehetsz világgá”. Ja, és tegyünk alá egy puha plédet, nehogy megsérüljön a drága! – aggodalmaskodik a család.

Őrült zaj és por kíséretében malacka megadja magát. Nézzük, mi van benne?

Magyar család boldog, mennyi pénz! Korona, kuna dinár, euro és rengeteg forint. Több mint amennyire számítottak. És milyen szerencse, hogy malackát idejekorán lékelték meg, mert olyan húszezres is volt benne, ami nemsokára kimegy a divatból. Jöhet a ragasztó, a kivésett négyzetet visszaillesztik, malacka ismét a VIP–páholyba kerül, elkezdheti új életét.