A bruttó átlagbérrel együtt növekszik Orbán Viktor fizetése, így idén már 6,5 millió forint felett kereshet havonta. Ez a miniszterelnöki fizetés magasabb az uniós átlagnál, miközben a magyar keresetek sereghajtók az idei 17,2 százalékos emelés ellenére, mert azt lenullázta az infláció.

Az Európai Unió tagországainak miniszterelnöki bruttó éves átlagfizetése 55–60 millió forint volt tavaly. A magyar miniszterelnök tehát már tavaly is ott volt a topon az évi több mint 58 millió bruttójával. A magyar átlagkeresetektől eltérően – többet keresett az uniós átlagnál. Az idei 78 milliójával még jobb pozícióba kerül.

A főnök a régióban is élen jár

A régió miniszterelnökeivel, illetve államfőivel összehasonlítva magasan überel mindenkit az a fizetés, amit a magyar miniszterelnök keres. Euróban átszámolva Orbán Viktor bruttó havi bére idén automatikusan 16.250 euróra emelkedik (400 forintos árfolyamon). Nézzük a régió más országaiban hivatalosan hozzáférhető államfői juttatások adataival. Kezdjük a „legszegényebbel” az összehasonlítást: Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić nettó 1715 eurót visz haza. Szlovén kolléganője, Nataša Pirc Musar ennek több mint a dupláját keresi meg havonta, 3728 eurót. Ami a szlovén életszínvonalhoz képest tulajdonképpen szerény, hiszen a szlovén keresetek az osztrákkal vetekszenek. Orbán tehát csaknem ötször annyit keres, mint a szlovén államfő. Régen, az átkosban a takarítónő és a vezérigazgató fizetése között volt ekkora különbség.

Úgy tűnik, ami vezetők díjazását illeti a Bosznia-hercegovinai Föderációban sem a nép átlagkeresete a mérce. Miközben a bosnyák életszínvonal jóval alacsonyabb a szlovénnál, a bosnyák vezetők a havi 3136–3390 eurójukkal alig maradnak le a szlovén elnök asszony fizetése mögött – írja összeállításában a szerb Forbes. A horvát elnök, Zoran Milanović havi nettó 3555 eurót keres, míg montenegrói kollégája alig valamivel többet Vučićnál.

Ne legyen sok a fizetés, de kevés sem

A szerb Forbes szerint az állami vezetők és tisztségviselők alacsony fizetése nem okvetlenül kedvező jelenség, hiszen a korrupció melegágya lehet, ha a politikus kénytelen pluszforrások után nézni (kenőpénz stb.), mert nem tud megélni a keresetéből. Ugyanakkor a lakosság életszínvonalánál sokkal magasabb vezetői fizetések is kockázatosak, hiszen a nagy jólét, a sok pénz általában nem sarkall a lakosság szolgálatára és a korrupció gondolata a túlfizetettektől sem lesz idegen. Mert régi igazság, hogy akinek sok van, még többet akar.

Az infláció felfalta a béremelést

Egészen más az országsorrend az átlagbéreket illetően uniós összehasonlításban. Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557.900 forint. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384.900 forint volt Magyarországon. Annak ellenére, hogy a munkavállalók keresete 2023 második negyedévében – a 2022 második negyedévéhez képes – 17,2%-kal növekedett, ami a legnagyobb mértékű keresetnövekedés volt az európai országok körében, de mégis lenullázta az elszabadult infláció.

Sereghajtó magyar bérek

Tavaly az uniós átlagbér egymillió forint, azaz 2500 euró körül alakult. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlag nettó fizetés az európai uniós országok közül Luxemburgban volt a legnagyobb: átszámítva havonta majdnem 1,5 millió forint. A második legjobban a hollandok kerestek, havonta átlagosan majdnem 1 millió 300 ezer forintot, majd a dánok következtek 1 millió 250 ezer forinttal. A magyaroknál kevesebbet jó ideje már csak Bulgáriában és Romániában keresnek az unióban. Még a horvát fizetésátlag is magasabb a mi országos átlagunknál 200 euróval.

Vezető kép: Shutterstock