Élet: Sötétség kora

Sötétben ébredünk, gondolkodni kell pár pillanatig, hány óra is lehet. Aztán szinte egész nap velünk marad ez a sötétség, a szürke ég, fagyos levegő, a kopasz ágú fák. A nap elbújt. A madarak élesen kiáltanak. Még sétálni sincs kedvem az elhagyott utakon. 

A késő őszről, a télről az éjszaka jut eszünkbe, a színek közül pedig rendszerint a feketét kapcsoljuk hozzá. Ez az állandó sötétség olyan szomorúvá tesz, mint egy válás, elutazás. Nem csoda, hogy már a régi népek is igyekeztek felturbózni a novembert, decembert a legkülönfélébb ünnepekkel, névnapokkal, disznóvágással. Szent András-, Márton-nap, Árpád-házi Szent Erzsébet névnapja. Cecília, Katalin. Házasságjósló praktikák, nagy vendégségek vezették be a karácsonyt megelőző időszakot.

Ajánlatos a múlt idő használata, mert mára kimentek a divatból a nagy névnapi ünneplések, ugyanakkor már szinte novemberben elkezdődik a karácsonyi készülődés a városok utcáin és a plázákban. Már mindenszentek előtt kikerültek a villanyfüzérek. Ám, ha olyan áram- és gázhiány lesz ezen a télen, mint ahogy a lakájmédia Németország területére jósolja, akkor idén nem lesz nagy csillogás. Marad a sötétség, és megtanulunk teamécsesnél melegedni? Bár Magyarországon állítólag gond egy szál se.

Minden nap 24 órából áll, persze, csak a nappalok rövidek ilyenkor, az éjszakák meg hosszúak. A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Az az év legrövidebb napja. Utána már hosszabbodnak a nappalok – ez vigasztalhatja azokat, akik igyekeznek vidámabb oldalukról nézni a dolgokat. Mert a szomorúan kezdett évszaknak mégiscsak örömben kell végződnie.

Hold, varjak. Sötétben ébredünk és szinte egész nap velünk marad ez a homály. Fotó: Pixabay