ÉLELMISZERDRÁGULÁS – Együnk gyomnövényeket?

Hatezer pár száz forintot fizettem egy nagy görögdinnyéért, két kisebb cukordinnyéért és három szem őszibarackért. Kétségkívül kirúgtam a hámból, na de ennyire? Rögtön össze is szedtem a kertben a fa alatt az összes kukacos zöld almát. Mert annak már a fele se tréfa, ahogy elszabadultak a zöldség- és gyümölcsárak.

Jó, idén alig termett sárgabarack, de hogy 1800 forint legyen kilója, az azért már tényleg sok. A görögdinnye kilója meg 400. Látni mindenféle statisztikát, hogy 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2020 júniusában. És hogy 7,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára 2019 júniusához viszonyítva, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb. Ami a zöldséget és gyümölcsöt illeti, tapasztalatom szerint legalább 30–50 százalékos a drágulás. Szóval, enyhén szólva is vita tárgya a drágulás százaléka, ne töltsük most vele az időt! Hogy miképpen fogadják a vásárlók? Nyilván kevesebbet vesznek, vagy nem vesznek. A szánkban összefut a nyál a sárgadinnye illatára, és dobogó szívvel odébbállunk. Ennyiért azért mégsem!

Annyi szent, hogy a közszolgálati tévé nem fogja megszakítani az adását és közölni a nézővel, hogy a drágulás miatt mennyivel ér kevesebbet a fizetése, a nyugdíja. Legfeljebb majd idővel leszögezik, hogy az élelmiszerár drágulásáról szóló híreket rosszindulattal eltúlozták az egész életükben kettős látástól szenvedő újságírók. A kormány bizottságot nevez ki, ami majd megállapítja, hogy nem 30, hanem valójában normális mértékben, legfeljebb 2,9 százalékkal nőttek az árak. Ebben nincs semmi rendkívüli, különben is együnk tavalyi babkonzervet!

A zöldek meg lehet, hogy már készítik az ehető gyomnövények kézikönyvét, amit nyilván rossz szemmel néz majd a kormány, hiszen már megint azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy rendkívüli ötleteikkel kisebbségi érzést ébresztenek az átlagos magyar emberekben, akiknek ez még nem jutott eszükbe. Pedig magunk között szólva, micsoda lehetőségek! Itt van például a gyermekláncfű: úton-útfélen egész nyáron át virágzik. Na és a kövér porcsin, ami nem csak „vöröses, húsos és finoman szőrözött a szára”, hanem magas C-vitamin tartalma miatt is figyelemre méltó. Nem beszélve a közönséges tyúkhúrról, aminek, mint tájékozódtam róla, „az egész föld feletti része alkalmas konyhai felhasználásra, nyersen salátának, főzelékként, vagy levesben is jól érvényesül picit kesernyés íze. Nagy előnye, hogy egy évben több generációja is zöldell (efemer növény), így még októberben is találunk zsenge egyedeket.”

Na ugye, nem kell berezelni! És ez mind kéznél van, még utazni sem kell érte a városi zöldségeshez.