EKF · 2022.05.10.

EKF – Pénzügyek és beruházások

A 72 milliárd forintból, amit a kormány adott Veszprémnek az Európa Kulturális Fővárosa projektre, 29,7 milliárdot fordítunk programokra és 41,85 milliárdot infrastruktúrára – mondta Porga Gyula polgármester a közgyűlés EKF 2023 munkacsoportjának sajtónyilvános megbeszélésén, amelynek összehívását a képviselő-testület MSZP–LMP–Párbeszéd képviselőcsoportja kezdeményezte.

A képviselőcsoport nevében Gerstmár Ferenc (LMP) és Hartmann Ferenc (MSZP) sajtótájékoztatón szólították fel a polgármestert, hogy hívja össze a munkacsoportot. A munkacsoportnak ugyan semmilyen döntési lehetősége nincs, de a képviselők szeretnék folyamatában látni az Európa Kulturális Fővárosa projekt történéseit. Fontosnak tartják, hogy a veszprémiek is minél több információhoz jussanak az Európa Kulturális Fővárosa projekt programjaival és beruházásaival kapcsolatban. Épp ezért a megbeszélésnek két napirendi pontja volt:

1. Részletes tájékoztatás a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába került ingatlanokon megvalósuló fejlesztések állapotáról, ütemezéséről.


2. Foglalkoztatottak létszáma, személyi juttatások költségei (bérköltségek, megbízási díjak, szerződések, egyéb kötelezettségek).

116 település csatlakozott az EKF-projekthez

– 2020. augusztus 5-én jelent meg a kormánydöntés arról, hogy a kormány 49,5 milliárd forinttal támogatja a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-t, a program megvalósítóját – kezdte a beszámolót Porga Gyula. – Ebből a programfejlesztésre 21,15, az infrastrukturális fejlesztésre 28,35 milliárd forintot. Ezután jött két év covid, majd az ukrajnai háború. 2021-ben kéréssel fordultunk a kormányhoz, mivel közben árrobbanás történt az építőiparban. A kormány plusz 22 milliárd forint támogatást ítélt meg nekünk: 8,55 milliárdot programokra, 13,5 milliárdot infrastruktúrára. Így közel 72 milliárd forintból gazdálkodhatunk.

Kiemelte: az érsekség beruházása egy várrekonstrukció, nem tartozik az EKF-hez.

Elmondta, hogy az EKF történetében a veszprémi a harmadik térségi program, de az első olyan, amelyik ilyen nagy régiót foglal magába: összesen 116 települést. A résztvevő 116 önkormányzat alapdíjat fizet: lakosonként évente egy eurót. A projekt kapcsán 18 önkormányzat kapott forrást infrastrukturális beruházáshoz.

Több mint 55 milliárd forint programokra és infrastruktúrára

Surguta Orsolya, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. gazdasági igazgatója arról számolt be, hogy a zrt. a kapott támogatásból 55,63 milliárd forintot ad tovább: 13,77 milliárdot programfejlesztésre és 41,85 milliárdot infrastrukturális fejlesztésre. Már 269 programra írtak alá támogatási szerződést 3,656 milliárd és 38 infrastrukturális fejlesztésre 23,48 milliárd forint értékben.

Megtudtuk tőle, hogy a zrt. 2019-ben öt, 2020-ban 29, 2021-ben 75 főt foglalkoztatott. Tavaly a bérekre 593 millió forintot fizetett ki, az egyéb, személyi jellegű kifizetések összege 55 millió, a járulékok összege pedig 104 millió forint volt. A nem személyi jellegű kötelezettségek összege 16 milliárd forintot tett ki.

Mi minden épül és újul meg Veszprémben?

– Az infrastrukturális fejlesztések minden esetben a kulturális programelemek támogatására történnek – vette át a szót Lamos Péter, a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője. – Fontos célkitűzésünk, hogy régi épületeket újítsunk fel, adjunk nekik új funkciót, illetve hogy az ingatlanok üzemeltetése folyamatosan fenntartható legyen 2023 után is. A veszprémi beruházásoknál a zrt. minden esetben egyedileg reagál, a régiós infrastrukturális fejlesztéseket viszont pályázatokon keresztül segíti. A projektek 70 százaléka Veszprémben, 30 százaléka a régióban valósul meg. A források 93 százaléka Veszprémbe, 7 százaléka a régióba kerül.

A Veszprémben leszerződött projektek a következők: Acticity (már mozgásközpont a neve), Ruttner-ház, Digitális Húsáruház, Laczkó Dezső Múzeum felújítása, Kádár utcai parkoló, Hősök kapuja, Püspökkert felújítása, dózsavárosi könyvtár, a Halle utca 5. parkolói, játszótérépítés, a népmesei játszótér megújítása, futókör a Kolostorok és Kertek területén, zöld város, Séd-völgyi tó faszerkezetének felújítása, térfigyelő kamerák, Egyetem kampusz, VKSZ Zrt., V-Busz Kft., Hangvilla-felújítás, szállodai kapacitásbővítés (Oliva, Malomkert, Betekints), védőtető megújítás Balácán. Ezek egy része már megvalósult. A forráslekötésre váró projektek a következők: várbörtön/várfalsétány, jutasi futókör, Táborállás park, Vár utca 17., Balaton Bútorgyár régi területe, Mártírok útjai parkolóház, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújítása, EKF-pont a buszpályaudvaron, Auer-ház felújítása, közösségi tér a Lovassy László Gimnáziumban, a Csikász Galéria felújítása, kerékpáros pumpapálya, a postaépület bontása és tereprendezés a vasútállomásnál, Kiskúti csárda, Csermák-lépcső, a vasútállomás fejlesztése, MÁV-szálló, VKSZ Zrt., Szél utcai zsidótemető.

– A projektjeink 90 százaléka közbeszerzés-köteles, a legnagyobbak uniós közbeszerzési eljárás alá esnek – folytatta Lamos Péter. – Mindez 4–6 hónapos közbeszerzési eljárásokat jelent. Az áremelkedések miatt sok esetben feltételes közbeszerzési eljárásokat indítunk, aminek a hátulütője a kommunikációnál ért bennünket. Több projektünk már szerepelt a közbeszerzési értesítőben, de nem biztos, hogy megvalósulnak. 2023 elejére biztosan elkészülnek a projektek. Kivétel a Mártírok úti parkolóház. Az átcsúszik 2023 második felére.. A közterület-felújítások is meglesznek 2023 áprilisára.

Kérdések és válaszok

– Mi lesz a szikvízparkolóval, a Balaton Bútorgyárral és a volt szakszervezeti házzal? – kérdezte Gerstmár Ferenc.

– A szikvízparkoló helyére tervezett digitális élményközpont nem fért bele az EKF költségvetésébe – válaszolt a polgármester. – Az élményközpontnak keresünk másik területet. A telek az önkormányzat és egy magánszemély közös tulajdonában van. A társtulajdonosnak vannak elképzelései (irodák, lakóépületek), amiket meg is valósít, az önkormányzati terület pedig 2023-ban egy 120 férőhelyes parkolóként funkcionál majd. A Balaton Bútorgyár volt területén szintén parkoló lesz jövőre. A következő városrehabilitációs lépés a vásárcsarnok, a buszpályaudvar, a volt szakszervezeti székház és a környék felújítása lesz.

– Tesz-e a város lépéseket, hogy használható legyen a szentkirályszabadjai repülőtér 2023-ban? Foglalkozik-e a Giro d’ Italiával a város vagy az EKF? Hol tart a kezdeményezésünk, hogy legyenek QR-kódok a veszprémi látnivalók mellett, amelyek több nyelven tartalmaznak hasznos információkat? – ezek voltak Hartmann Ferenc képviselő kérdései.

– A reptérnek van üzemeltetője, a repteret most is használják kisrepülőgépek – reagált a polgármester. – A kerékpáros verseny résztvevői idén nem tudtak bejönni a városba a 8-as út bővítése miatt, de jövőre már jöhetnek.

(A képviselő az utolsó kérdésére nem kapott választ – a szerk. megj.)

– Van-e olyan keretösszeg, amelyet az elkövetkező pályázatokra terveztek? – erre volt kíváncsi Guzslován Gábor képviselő (szakszervezet).

– Május 13-áig egy kulturális-művészeti pályázatunk van nyitva – válaszolta Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. – Erre egy kétoldalas koncepciót kell beadni, és a továbbjutóknak kell a részletes pályázati anyagot elkészíteniük. Várjuk a pályázatokat! A nyertes programok már az EKF programfüzetébe is bekerülnek, amelyet október közepén mutatunk be a közönségnek. Akkor jelentjük be a programokat is.

– Rendbe lehet-e tenni a magánkézben lévő ingatlanokat, például a húszemeletest, a posta, a Veszprém Hotel épületét? – kérdezte Kovács Rajmund független képviselő.

– A magáningatlanok esetében az önkormányzat élhetne a településképi kötelezettséggel, de nem szeretnénk – ennyit mondott Porga Gyula.

– Lehet-e majd láttatni, hogy a körgyűrűn kívül is történik valami 2023-ban? Mi lesz a premontrei kolostorrommal? – ezek voltak Katanics Sándor független képviselő kérdései.

– Most is érkeztek be pályázatok Gyulafirátótról és Kádártáról – válaszolta a polgármester. – Nyár közepére kiderül, mire van pénzünk.

A munkacsoport meghallgatná az érseket is

Katanics Sándor megkérte a polgármestert, hogy segítsen összehozni egy munkacsoporton belüli találkozót dr. Udvardy György érsekkel, mert a képviselők és a veszprémiek tájékozódnának a várban lévő épületek felújításáról is. Porga Gyula azt mondta: tervezték, de valami miatt elmaradt ez a tájékoztató.

Veszprém polgármestere beruházási túrákat tervez, amelyekre bárki regisztrálhat. A túrákon a polgármesterrel, a tervezőkkel és a kivitelezőkkel járják majd be a megújuló épületeket.

A vezető képen a volt gyermekkórház, a leendő mozgásközpont épülete. Fotók: a szerző






Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

[fbcomments]