Dohányzásmentes világnap – Védd meg a környezetet!

A dohányzásról mára közismert tény, hogy elképesztően káros a hatása, többek között a különböző rákos és tüdőbetegségek legfőbb okozója. Ma van a dohányzásmentes világnap.

A dohányzás nem csak a dohányos egészségére van káros hatással, hanem másokéra is. A cigarettafüst belégzésével ugyanis a környezetében lévők egészségét is károsítja. Nem csak a passzív dohányzás miatt, hanem a harmadlagos dohányfüsttel is, ugyanis a dohányfüstből származó különböző káros anyagok a zárt térben megmaradnak a berendezési tárgyakon és a falakon is.

A dohányzásmentes világnap (World No Tobacco Day) egy figyelemfelkeltő világnap, amelyet minden évben május 31-én tartanak. 1987-ben indították el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai, hogy felhívják a figyelmet a dohánytermékek emberekre, a közegészségügyre, a közösségekre és a környezetre gyakorolt káros hatásaira.

A dohány környezetre gyakorolt hatása

A 2022-es dohányzásmentes világnap témája, a Védd meg a környezetet! kiemeli, hogy a dohány egész életciklusa során szennyezi a bolygót és károsítja minden ember egészségét. A dohánygyártó cégek üzleti gyakorlata, hogy környezetbarátként tüntetik fel magukat hírnevük „zöldre mosása” érdekében.

Az eldobott cigarettacsikk jelenti a műanyagszennyezés első számú forrását a világon. Ám a növényvédő szerek használata a dohánytermesztésben, valamint az erdőirtás (évente 3,5 millió hektárt pusztítanak el) és a nagy mennyiségű víz felhasználása a dohánytermesztéséhez szintén káros hatást fejt ki az ökoszisztémára. Ezért fontos a dohányt fogyasztó legkülönbözőbb generációk figyelmének felhívása és mindezen tények tudatosítása.

Egészségünkre gyakorolt hatása

A fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése mellett a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. A szív- és érbetegségek 25–30 százaléka, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75 százaléka, a tüdőrákos halálozások mintegy 90 százaléka tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban. A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek két-háromszorosa.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség

A COPD egy hosszú lefolyású, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de egyéb tényezők – a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések – is elősegíthetik a kialakulását. A COPD fő tünetei a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel is.

A COPD jelenleg nem gyógyítható. Kezelése az állapot rosszabbodásának megakadályozására és lassítására, illetve a rohamszerű állapotromlások, az úgynevezett exacerbációk megelőzésére szolgál. A kezelés során manapság már alkalmazhatóak különböző hatásmechanizmusú hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők, melyek közül már elérhető környezetkímélő inhalátor is.

A WHO becslése szerint két évtizeden belül a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon a szívbetegség és a stroke után. A betegség sajnos Magyarországon is igen sok embert érint. A COPD lefolyása során a tüdőfunkciók fokozatos elvesztése történik. Érdes légzést, köhögést, fokozott nyáktermelést okoz, és a légúti fertőzések esélye is nagyobb a COPD-s betegeknél. A dohányfüsttel szennyezett levegő további irritációt jelent a COPD-ben szenvedők esetében a már eleve gyulladt hörgőknek, ezért a betegek számára különösen ajánlatos a dohányfüstös helyszínek kerülése.

Terápiák

A COPD kezelésének hatékonyságát modern inhaláló készülékek segítik, amelyek egyenletes, finoman porlasztott gyógyszerpermetet képeznek. Ez a tüdőbe belélegezve a legkisebb hörgőkhöz is eljut, így kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére.

A betegség kezelése során nagy jelentősége van a szakorvossal való rendszeres kapcsolattartásnak. Ez az alapja a kezelés megfelelő beállításának és annak, hogy a beteg tudatosan, a kellő gondossággal, de félelem nélkül viszonyuljon a saját betegségéhez.

A terápiák hatékonyságát javítja az is, ha minél kevesebb szennyezett levegővel, így dohányfüsttel találkozik a beteg. Ha valaki rágyújt egy olyan kerthelyiségben, amely éppen tele van, akkor a dohányfüst jó eséllyel eljut egy COPD-s vagy egy asztmás beteg tüdejébe. Minden bizonnyal sok dohányost tartana vissza a tömegben való cigarettázástól, ha ezzel tisztában lenne.